A Manchester City labdarúgóklubot egy független bizottság bűnösnek találta 115 vádpontban, a Premier League pénzügyi szabályainak megsértése miatt. Az eljárás során feltárt dokumentumok szerint a klub 2009 és 2018 között fiktív szerződésekkel és álcázott finanszírozási megoldásokkal manipulálta pénzügyi adatait. A súlyos szabálysértések miatt a lehetséges büntetések között szerepel a pontlevonás, sőt, akár a bajnokságból való kizárás is.
A Premier League 2023-ban indított vizsgálatot a Manchester City ellen, amelynek eredményeként a független bizottság a héten hozta meg ítéletét. A vádak középpontjában a 2009–2010-es és a 2017–2018-as szezon közötti időszakban elkövetett pénzügyi szabálysértések állnak. A klub nem működött együtt megfelelően az eljáró hatóságokkal a vizsgálat során.
A vizsgálat feltárta, hogy Roberto Mancini, a klub akkori menedzserének fizetését offshore cégeken keresztül egészítették ki. Mancini az emírségbeli Al-Dzsazíra tanácsadójaként évi 1,75 millió fontot kapott négy nap munkáért, miközben a Citynél menedzserként 1,45 millió font volt az éves fizetése. Az Al-Dzsazíra szoros kapcsolatban állt Manszúr sejkkel, a klub tulajdonosával.
A 2009 és 2018 közötti kilenc idényben a klub kereskedelmi bevétele 1,335 milliárd font volt. A bizottság megállapítása szerint ennek közel 71 százaléka, azaz 949,9 millió font Abu-Dzabi székhelyű szponzoroktól származott. Ebből az összegből azonban mindössze 119,3 millió fontot fizettek be a szponzorok, a fennmaradó 830,7 millió fontot pedig az Abu Dhabi United Group (ADUG), a City tulajdonosai fedezték.
A klub 921,4 millió fonttal tévesen jelentette pénzügyi adatait kilenc szezon alatt. Ez az összeg 855,2 millió font bevételi túlbecslésből és 66,2 millió font kiadási alulbecslésből tevődött össze, mivel az ADUG olyan költségeket is fedezett, amelyek nem szerepeltek a City beszámolóiban. Összességében Manszúr sejkék, vagyis gyakorlatilag az Egyesült Arab Emírségek, tíz év alatt 2,2 milliárd fontot juttattak a klubba.
A Manchester City felemelkedése a 21. század elején Manszúr bin Zájid Ál Nahján irányításával kezdődött, célja az volt, hogy a klub azonnal versenyképessé váljon. A The Athletic számításai szerint a klub szabályos keretek között elért kereskedelmi bevétele ekkor közel 400 millió font volt, ami a hatodik legmagasabb volt Angliában. A 855,2 millió fontra rúgó túlbecsült bevételek nyolc angol csapat kivételével meghaladták a többi angol labdarúgóklub összes bevételét ugyanazon időszakra vonatkozóan.
A vizsgált időszakban a klub 1,2 milliárd fontot költött átigazolásokra, emellett jelentős összegeket fordított infrastruktúra-fejlesztésre és a játékosok fizetésére. 2016-ban Pep Guardiola, a világ egyik legjobb edzője is csatlakozott a projekthez. A City 2012-ben és 2014-ben is angol bajnok lett, ezzel az angol labdarúgás megkerülhetetlen szereplőjévé vált.
Az angol futballkultúra kezdettől fogva kritikus volt a klub gyors felemelkedésével szemben, sokan "olajnagyhatalom által felpumpált csapatnak" tekintették. A szurkolók gyakran nevettek azon, hogy a hazai mérkőzéseken csak a legnagyobb rangadókon tudták megtölteni az Etihad Stadiont. A mostani vizsgálat azonban új szintre emelte a kritikákat és a gyanút.
A Premier League hivatalos közleménye szerint a Manchester City viselkedésével egyértelműen a liga szabályainak megkerülésére törekedett. Ennek eredményeként a klub nem megfelelően számolt be bevételeiről és kiadásairól sem a jövedelmezőségi és fenntarthatósági szabályok, sem az UEFA klublicenc- és pénzügyi fair play szabályai szempontjából. A bizottság megállapította, hogy a valós adatokkal a City jelentős mértékben megsértette volna mindkét szervezet költekezési korlátait.
Rob Harris, a Sky újságírója nyilvánosan szembesítette Ferran Sorianót, a Manchester City vezérigazgatóját a vádakkal, kérdezve, hogy bocsánatot kérnek-e a szurkolóktól, és hogy az "álszerződések" fényében az egész klub fikció-e. Soriano nem kívánt válaszolni a kérdésekre, a felvétel pedig rendkívül gyorsan terjedt az interneten, több millió megtekintést generálva.
A City közleményben tagadta a vádakat, és állítása szerint dokumentumokkal tudja alátámasztani álláspontját. A Premier League október 2-ig adott határidőt a klubnak a fellebbezésre, ami azt jelzi, hogy a liga gyorsan le akarja zárni az ügyet. A Premier League megítélése ugyanis súlyosan függ az eljárás kimenetelétől.
Ferran Soriano egy videóban igyekezett megnyugtatni a klub munkatársait, hangsúlyozva, hogy a szponzori szerződéseket teljes egészében a szponzorok fizették ki, cáfolva azt az állítást, hogy az ADUG vállalta volna át azok jelentős részét. Soriano felidézte a 2020-as sikeres fellebbezést a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál (CAS) az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) ellen, amikor a pénzügyi fair play szabályok megsértése miatt két évre kizárták volna őket a nemzetközi kupasorozatokból.
Ebben az esetben azonban a City nem reménykedhet a CAS segítségében. A Premier League-csapatok által kötött megállapodás értelmében ugyanis a bajnokságot és klubjait érintő valamennyi ügyet Angliában és Walesben, az angol jog szerint kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a döntés véglegesítése helyi szinten történik.
A 115 vádpontban bűnösnek talált Cityre súlyos büntetések várhatnak. A Premier League szabálykönyvének 51. paragrafusa alapján a lehetséges szankciók a figyelmeztetéstől és a pénzügyi bírságtól a pontlevonásokon át egészen a bajnokságból való kizárásig terjednek. A kizárás lehetősége reális forgatókönyvnek tűnik a kialakult helyzetben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása