A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) közleménye szerint Magyarország is azon hét ország között szerepel, amelyek érdeklődést mutattak a 2036-os nyári olimpiai játékok megrendezése iránt. Ezen országok jelenleg is folyamatos párbeszédben állnak a NOB-bal, jelezve szándékukat a rangos sportesemény vendégül látására.
A NOB által nyilvánosságra hozott információk szerint Németország, India, Katar, a Koreai Köztársaság, Dél-Afrika, Törökország és Magyarország azok az érdekelt felek, amelyek kifejezetten jelezték szándékukat a 2036-os olimpia megrendezésére. A hivatalos jelentkezési határidő október 31-én jár le. A pályázati folyamat több szakaszból áll, melynek során a NOB Végrehajtó Bizottsága 2027 márciusában szűkített listát állít össze a stratégiai párbeszédre alkalmas helyszínekből.
A kiemelt pályázókat 2028 végén hallgatják meg, majd 2029 közepén várható a döntés arról, hogy melyik ország vagy város kapja meg a rendezés jogát. Fontos kiemelni, hogy az olimpiai pályázatokat nem a nemzeti kormányok, hanem a városok nyújtják be.
A budapesti nyári olimpia megrendezésének gondolata régóta foglalkoztatja a magyar politikai vezetést. Korábban, a 2024-es olimpia rendezésére is benyújtott pályázatot a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat és a Borkai Zsolt elnökölte Magyar Olimpiai Bizottság 2016-ban.
Ez a pályázat jelentősebb társadalmi egyeztetés és felmérések nélkül került benyújtásra. Az akkoriban alakuló Momentum Mozgalom népszavazási kezdeményezést indított az olimpia ügyében, és rövid idő alatt 266 ezer aláírást gyűjtött össze.
Ezt követően a főváros végül visszavonta a pályázatot, meghiúsítva a 2024-es rendezési szándékot. Az elmúlt években, a koronavírus-járvány és az infláció gazdasági kihívásai ellenére, számos jelentős sportlétesítmény épült meg Magyarországon. Ezek közé tartozik a Puskás Aréna, az MVM Dome, a Nemzeti Atlétikai Központ és a Duna Aréna. Ezek a beruházások lehetővé tették több nagy nemzetközi sportesemény, mint például vizes világbajnokság, atlétikai világbajnokság és labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzések megrendezését.
A 2036-os olimpiai pályázat kapcsán a fővárosi vezetés és a kormány között eltérő álláspontok és feltételek merültek fel. Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester elvben nem ellenzi a budapesti olimpiát, azonban több feltételhez köti annak támogatását. Ezek közé tartozik, hogy az olimpiához szükséges beruházásokat az állam finanszírozza, valamint hogy Budapest visszakapja azokat a forrásokat, amelyekből saját fejlesztéseit valósíthatná meg.
A főpolgármester 2024 nyarán jelezte, hogy nem érkezett hozzá hivatalos megkeresés a kormány részéről, és nem zajlik egyeztetés a főváros és a kormány között az olimpia ügyében. Karácsony Gergely szeptember végén egy televíziós műsorban kifejtette, hogy egy ilyen nagy projekt megvalósítása nehézkes a pénzügyi viták rendezése nélkül.
A főváros által kidolgozott olimpiai koncepció nem tartalmaz stadionépítést, és ebben a parlamenti ciklusban nem feltételez állami kiadásokat. Ez a koncepció valójában egy városfejlesztési terv, amely a budapesti és országos infrastruktúra fejlesztését célozza. Amennyiben Budapest eljutna az olimpia megrendezéséig, a koncepció szerint azt a lehető legtöbb vidéki nagyvárossal és más településsel közösen valósítanák meg.
Magyar Péter 2024-ben úgy nyilatkozott, hogy jelenleg Magyarországnak nincs szüksége olimpiára. Álláspontja szerint az olimpia nemzeti üggyé válhatna, de a kormány hibája, hogy ez nem történt meg, mert egy ilyen rendezvény csak széles körű nemzeti támogatással valósítható meg.
Magyar Péter 2024 augusztusában felvetette, hogy a kormány titokban adhatta be a 2036-os olimpiai pályázatot, amire az Orbán-kormány azzal reagált, hogy a kormánynak nincs joga olimpiai pályázatot benyújtani. A Tisza Párt vezetője akkor azt mondta, pártja csak akkor foglalkozik érdemben az olimpiai rendezés lehetőségével, ha a kormány biztosítja a hiányzó ezermilliárdokat az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra számára.
További feltételként említette, hogy a főváros visszakapja az évi 75 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, ami szerinte lehetetlenné teszi a budapesti fejlesztéseket. Emellett részletes tájékoztatást vár az olimpiai bizottság vezetőitől, és legfontosabb feltételként egy országos ügydöntő népszavazás kezdeményezését jelölte meg a kormány részéről.
A jelenlegi helyzetben tehát Magyarország jelezte érdeklődését a 2036-os nyári olimpia megrendezésére, de a belső politikai konszenzus hiánya és a főváros, valamint a kormány közötti egyeztetések hiánya árnyalja a képet. A Tisza Párt és a miniszterelnök a kormányra kerülése óta nem nyilatkozott arról, hogy támogatnák-e a 2036-os olimpia megrendezésének tervét.
A pályázati folyamat még évekig tart, és számos politikai, gazdasági és társadalmi tényező befolyásolhatja a végső döntést.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása