Magyar Péter keddi bejelentése értelmében 2027. január 1-jétől módosul az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekhó) szabályozása a sportolókra vonatkozóan. Az eddigi évi 500 millió forintos felső értékhatár 60 millió forintra csökken, ezzel az összeggel egy szintre kerülve az újságírókra, művészekre és előadókra vonatkozó korlátozással. Ez a döntés várhatóan jelentős befolyással lesz a magyar labdarúgóklubok, különösen a nagyobb költségvetésű csapatok működésére.
A kormányzati bejelentés szerint a változtatás célja, hogy ne legyen szükség arra, hogy a magas fizetésű külföldi profi labdarúgók eltérő adózási szabályok szerint éljenek, mint más ekhó-jogosult szakmák képviselői. Az intézkedés a magyar sport iránti elkötelezettséget hangsúlyozza, de egyúttal az egyenlő feltételek megteremtésére törekszik az adózás terén. A módosítás a labdarúgók esetében a korábbi, kedvezőbb adózási lehetőséget szűkíti, ami a klubok pénzügyi tervezését is érinti.
Dénes Ferenc sportközgazdász szerint a döntés gazdaságilag indokolt, és azt jelzi, hogy a profi labdarúgás nem élvez kiemelt státuszt az új kormányzati prioritások között. A lépés az egyenlő esélyek megteremtését és a klubok piaci működés felé terelését célozza. A szakember kiemelte, hogy a külföldi futballisták számára a magyar bajnokság eddig sem a magas színvonal miatt volt elsősorban vonzó, hanem a nettó kereset miatt.
A magyar bajnokság márkaértékben Európában a 18-19. helyen áll, így a játékosok számára a nettó jövedelem volt a fő motiváció. Az 500 millió forintos ekhó plafon korábban lehetővé tette a klubok számára, hogy versenyképesebb nettó fizetéseket kínáljanak a külföldi játékosoknak. A sportközgazdász párhuzamot vont a spanyolországi gyakorlattal, ahol korábban szintén létezett hasonló, kedvezőbb adózási forma a labdarúgók számára, amelyet később eltöröltek.
Ez a korábbi adózási „trükközés” nem volt ismeretlen más országokban sem, de a tendencia a szigorítás felé mutat. A 2027-től érvénybe lépő változás tehát egy szélesebb körű nemzetközi gyakorlathoz igazítja a magyar szabályozást. Az ekhó felső határának csökkentése azt jelenti, hogy a kluboknak a jövőben kevesebb mozgásterük lesz a magas fizetésű játékosok jövedelmének optimalizálásában.
A szabályozás leginkább a nagyobb költségvetésű klubokat érinti, mint például a Ferencváros vagy a Puskás Akadémia, ahol sok játékos éves fizetése meghaladhatja a 60 millió forintot. A kluboknak vagy csökkenteniük kell a fizetéseket, vagy a megnövekedett bruttó bért kell kigazdálkodniuk, ami jelentős pénzügyi terhet jelenthet. Dénes Ferenc szerint a pontos plusz teher mértéke nem számszerűsíthető a klubok bérezési kereteinek ismerete nélkül, de a kihívás egyértelmű.
A külföldi befektetőkkel dolgozó klubok, mint a Zalaegerszeg vagy Debrecen, szintén nehéz helyzetbe kerülhetnek. Számukra az 500 millió forintos ekhó határ korábban fontos szempont volt a befektetési döntések során. A szigorítás miatt például a székesfehérvári Videoton is nehezebben találhat külföldi befektetőt a jövőben, mivel a kedvező adózási feltételek kevésbé lesznek vonzóak.
A változás hosszú távon átalakíthatja a magyar labdarúgás finanszírozási modelljét és a játékospiacot. A kluboknak új stratégiákat kell kidolgozniuk a bérezés és a játékosigazolások terén, figyelembe véve a megnövekedett adóterheket. Ez potenciálisan befolyásolhatja a külföldi játékosok vonzerejét, és arra ösztönözheti a klubokat, hogy jobban támaszkodjanak a hazai tehetségekre vagy költséghatékonyabb igazolásokat keressenek.
A sportközgazdász szerint a lépés logikus és indokolt, hozzájárulva a gazdasági racionalitáshoz és az egyenlő feltételek megteremtéséhez a különböző szakmák között. Azonban a pontos következmények és a magyar labdarúgásra gyakorolt végső hatás csak a 2027-es bevezetés után lesz teljes mértékben felmérhető. A döntés rávilágít arra, hogy a kormányzati prioritások változása miként befolyásolhatja a sportág gazdasági környezetét.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása