Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke július 21-én a közösségi médiában jelentette be, hogy jogi lépéseket tesz Kele János labdarúgó-szakíróval szemben. Az elnök a Fradiváros-ügy kapcsán vádolta meg Kele Jánost hazugsággal, ezzel egy újabb fejezetet nyitva a klub körüli vitákban. Az Index augusztus 10-én kérdéssort küldött az FTC-nek, érdeklődve mind a bejelentett jogi lépések, mind a Fradiváros projekt állása felől, amely közérdeklődésre tart számot.
Az Index megkeresésére a Ferencváros nem reagált, noha a kérdések elküldése óta két hét is eltelt, ami elegendő idő lett volna a válaszadásra. A lap Kele Jánost is megkérdezte, aki jelenleg a 24.hu főmunkatársaként dolgozik, és ő megerősítette, hogy semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a bejelentett jogi lépésekről. Ez a hallgatás mind az egyesület, mind az elnök részéről figyelemre méltó, különösen a Fradiváros-ügy érzékenységét és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát tekintve.
Kele János korábban a 25 milliárd forintos állami támogatás felhasználásával kapcsolatban nyilatkozott, állítva, hogy az összeget nem a kijelölt célra fordították. A szakíró szerint milliárdokban mérhető az az összeg, amelyet nem a terveknek megfelelően használtak fel, ezzel felvetve a támogatás jogszerűségének kérdését. Az állami támogatás elszámolása körüli nehézségek már a sportállamtitkárság és a klub közötti legutóbbi "üzenetváltásból" is nyilvánvalóvá váltak, ami további aggodalmakra ad okot.
Magyarország kormánya 2016-ban és 2017-ben összesen 25 milliárd forintot biztosított a Ferencvárosi Torna Clubnak építkezési célokra, a Fradiváros projekt keretében. Azonban az Index információi szerint ebből az összegből részben semmi sem épült meg, részben pedig 11,2 milliárd forintot az FTC labdarúgócsapatát működtető zrt. játékosvásárlásra fordított. Ezek a futballistatranzakciók 2019-ben kezdődtek, ami három évvel megelőzi a 2022-es kormányhatározat-módosítást, amely már a "működésre" is engedélyezi a támogatás felhasználását, így felmerül a korábbi felhasználás jogszerűsége.
Az ügy jelentősége abban rejlik, hogy az Index valószínűsíti: 2019 és 2022 között esetleg hűtlen kezelés történhetett az állami támogatások felhasználása során. Ez abban az esetben áll fenn, ha a belügyminisztérium/sportállamtitkárság által jelzett vizsgálati időtáv (2019–2024) konklúziója helyes, és a citált három esztendőre vonatkozóan nincs megfelelő dokumentáció. A büntetőeljárás minősítése és az érintett összeg nagysága is változhat, amennyiben a kormány és az FTC között nem jött létre olyan hivatalos dokumentum, amely jogszerűen allokálta volna a 25 milliárdot vagy annak egy részét a zrt.-nek bármilyen célra.
Újabb információk szerint erős a gyanú, hogy a dokumentáció hiátussal küzd, azaz a klub legalábbis nehezen tud majd elszámolni a vonatkozó 11,2 milliárd forint adófizetői pénzzel. Ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel az állami támogatások felhasználásának átláthatóságával és jogszerűségével kapcsolatban, valamint a közpénzekkel való gazdálkodás felelősségét hangsúlyozza. Az eset rávilágít a sportfinanszírozásban rejlő esetleges visszaélések kockázatára és az ellenőrzési mechanizmusok fontosságára.
A Ferencváros és Kubatov Gábor hallgatása a bejelentett jogi lépések és az elszámolási kérdések kapcsán továbbra is fennáll, ami további spekulációkra ad okot a nyilvánosságban. Kele János tájékoztatásának hiánya a perről, valamint az FTC elmaradt válaszai az Index kérdéseire, arra utalnak, hogy az ügyben még sok a tisztázatlan részlet és a kommunikációs hiányosság. A sportállamtitkárság vizsgálata és az esetleges büntetőeljárás kimenetele alapvetően befolyásolhatja a klub és az érintett személyek megítélését, valamint a magyar sportéletben betöltött szerepüket.
A Fradiváros-ügy, különösen a 11,2 milliárd forintos állami támogatás felhasználásának tisztázatlansága, hosszú távon is hatással lehet a magyar sportfinanszírozás gyakorlatára és a hasonló projektek jövőbeni megvalósítására. Az adófizetői pénzek jogszerű és átlátható felhasználásának biztosítása kiemelt közérdek, és az eset precedenst teremthet a jövőbeni hasonló ügyek kezelésében, hangsúlyozva a felelős gazdálkodás szükségességét. A nyilvánosság és a média szerepe kulcsfontosságú az elszámoltathatóság fenntartásában és az igazság felderítésében.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása