A közmédia, az MTVA, ismét megszerezte a hazai labdarúgó-bajnokság közvetítési jogait, ezúttal 6 milliárd forintért. A megállapodás mindössze egy évre szól, és egy sikertelen, többször meghosszabbított pályázati eljárás után, azon kívül jött létre. Bár az összeg jelentősen alacsonyabb a korábbi években fizetett díjaknál, a piaci szakértők még mindig magasnak tartják a jogok valós értékéhez képest.
Közvetlenül a választásokat követően írt ki pályázatot a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a hazai futball közvetítési jogaira. Ez az eljárás azonban, a többszöri határidő-hosszabbítás ellenére is eredménytelenül zárult, ami feszült helyzetet teremtett a bajnoki rajt előtt egy héttel, mivel nem volt biztosított a közvetítés.
Végül az MLSZ és az MTVA pályázaton kívül állapodott meg egymással, melynek értelmében az állami média 6 milliárd forintért sugározhatja a mérkőzéseket. Ez az összeg jelentősen kevesebb, mint a 2021-ben aláírt, idényenként 9,8 milliárd forintról szóló szerződés, amely inflációval együtt 2025-re már közel 13 milliárd forintra emelkedett volna. Ennek ellenére a piaci szereplők és szakértők továbbra is magasnak ítélik az árat, reális piaci értékként nagyjából 3 milliárd forintot becsültek, így az MTVA ismét a piaci ár dupláját vállalta.
A hazai futball közvetítési jogai már tavaly a politika fókuszába kerültek, és a mostani helyzetet is az előző kormány által teremtett körülmények idézték elő. Az MLSZ rendkívül későn, csak a választások után hetekkel indította el a jogok értékesítésére vonatkozó pályázatot, ami a folyamat során végig a kapkodás látszatát keltette.
Az eredeti kiírás szerint május elejéig kellett volna leadni az ajánlatokat, de ezt a határidőt többször is meghosszabbították, így az első körös pályázatok csak június elején érkeztek be. Az MLSZ kezdetben 8 milliárd forintos minimumárat határozott meg, amit a piaci szereplők többsége egyszerűen irreálisnak tartott, és ez is hozzájárult az érdeklődés hiányához.
Emellett a technikai kritériumok is rendkívül szigorúak voltak, előírva az összes mérkőzés 6 vagy 12 kamerával történő rögzítését, valamint a VAR és a lesjelző rendszer biztosítását. Egy ilyen feladat ellátása jelentős költségeket és időigényes felkészülést igényelt volna egy kereskedelmi csatornától, ami tovább nehezítette a potenciális pályázók dolgát.
Málnay B. Levente, az AMC Global Media alelnöke kiemelte, hogy a kereskedelmi televíziózás elsősorban terjesztői díjakból tartja fenn magát, és rendkívül nehéz hirtelen, tervezetlen költségeket allokálni. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az első körben nem érkezett sok ajánlat: az MTVA némi rábeszélés után, a Network4 csoport, valamint az AMC pályázott, utóbbi azonban eltérő technológiai vállalásokkal, mint amit az MLSZ elvárt volna.
A pályázat eredménytelensége és a végül pályázaton kívül létrejött megállapodás egyértelműen politikai döntés eredménye. A bajnoki rajt közeledtével, a közvetítések hiánya senkinek sem lett volna kedvező, sem a csapatoknak, sem az MLSZ-nek, sem a televíziós piacnak, és ami legalább ilyen fontos, a politikának sem, ezért vált szükségessé a gyors beavatkozás.
Az MTVA költségvetésének jelentős részét az elmúlt években sportjogokra fordított tízmilliárdok tették ki, így a kormányzat közvetve mindig is befolyásolta ezeket a döntéseket. A szakmai körökben általános vélekedés szerint a kialakult méltatlan helyzetben, a kapkodás ellenére, a mostani egyéves megállapodás a lehető legjobb megoldásnak tekinthető, mivel időt biztosít a szereplőknek a felkészülésre és a jövőbeni tervezésre.
A második pályázati körben az MLSZ átalakította a csomagokat, összevonva különböző elemeket, ami a piaci szereplők szerint erősen arra utalt, hogy ismét az MTVA-val szerződnének. Azonban az állami médiánál ekkor zajló vezetésváltás miatt a régi vezetés már nem hozhatott döntést egy ilyen fajsúlyos ügyben, az új pedig még nem állt fel, így a második fordulóban nem is érkezett be ajánlat.
A végső egyezség a kormányzat képviselőivel folytatott tárgyalásokon született meg, melyeken a Belügyminisztérium sport-szakállamtitkárságának és a Pénzügyminisztériumnak a képviselői vettek részt. Bár a kabinet beavatkozása a közmédia működésébe önmagában nem szerencsés, a sportközvetítések esetében a finanszírozási háttér és a politikai érzékenység miatt ez a lépés várható volt.
Az egyéves szerződés egy átmeneti megoldás, amely nem lehetetleníti el tartósan a piaci versenyt, és lehetőséget ad a jövőbeni, alaposabb tervezésre. A végeredmény valószínűleg a kihozható legjobb lett a rendkívül szorult helyzetben, elkerülve a bajnoki közvetítések teljes hiányát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása