Vályi-Nagy Vilmos, aki a 2010 és 2014 között hivatalban lévő Orbán-kormány államtitkára volt, nyilvánosan beszélt a Partizán műsorában. Az interjúban részletezte azokat az információkat, amelyeket korábban névtelenül osztott meg tényfeltáró újságírókkal. A volt államtitkár most saját nevét és arcát is vállalva mesélte el történetét és a megismert ügyeket.
Vályi-Nagy Vilmos az interjúban több jelentős ügyről is beszámolt, köztük a Microsoft- és az Eclipse-ügyről. Elmondása szerint a kormányzati informatika racionalizálása során szembesült ellenállással, például a Microsoft részéről, akik nem örültek az állami megrendelések csökkenésének.
Kiemelte, hogy már 2011-ben dolgoztak a licencdíjak csökkentésén és nyílt forráskódú szoftverek bevezetésén az államigazgatásban. Ebben az időszakban Lázár János állítólag sok milliárd forintot csoportosított át egy informatikai projektből Microsoft-licenc beszerzésre, a tudtuk és jóváhagyásuk nélkül.
A licenccsomag majdnem dupla áron került volna beszerzésre, mint a piaci ár, ezért Vályi-Nagy közbenjárására törölték a közbeszerzési eljárást. Ezzel az állam egymilliárd forintot spórolt meg. Az ügylet kapcsán Vágujhelyi Ferenc, az adóhivatal akkori elnökhelyettese állítólag figyelmeztette, hogy „súlyos árat” fog fizetni.
A volt államtitkár szerint a Microsoft-botrány hátterében a Humansoft Kft. állt, amely érdeksérelmet szenvedett, és az ő elmozdításán dolgozott. Menesztését követően utólag Németh Lászlóné minisztertől tudta meg, hogy Tiborcz István, a miniszterelnök veje „bemószerolta Orbánnál”.
Az elbocsátásáról szóló döntés állítólag az Orbán család egyik ebédjén született meg, amelyről Tiborcz István szolgáltatott információt a külvilágnak. Vályi-Nagy ellen az volt a vád, hogy a Microsoft-ügyben 50 millió forintot vett fel.
A Partizán műsorában szó esett arról is, hogy Vályi-Nagy Vilmos konfliktusba került Pintér Sándor belügyminiszterrel az Eclipse-ügy miatt. Ebben az ügyben az állam milliárdokat költött a gépkocsik eredetiségvizsgálatát nyilvántartó, de soha le nem szállított szoftverek fejlesztésére. Pintér Sándor állítólag Vályi-Nagy kirúgását akarta elérni.
Vályi-Nagy Vilmos pályafutása a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál (VPOP) indult, ahol informatikai vezetőként, majd főparancsnok-helyettesként dolgozott. A 2010-ben megalakult Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban helyettes államtitkárként, majd 2012-től államtitkárként az volt a feladata, hogy a VPOP-nál bevezetett informatikai gyakorlatot kiterjessze az állami szféra teljes informatikai és távközlési beszerzéseire.
A kormányzati informatika racionalizálására irányuló törekvései során szembesült azzal, hogy a Microsoftnál nem örültek az állami megrendelések csökkenésének. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az amerikai tőzsdefelügyelet 2019-ben tárta fel, hogy a Microsoft viszonteladói korrupt közbeszerzéseken keresztül jelentős összegeket kerestek a szoftvercég termékeivel, amikor a magyar állammal üzleteltek.
A közvetítő cégek a nagy tételben vásárolt irodai szoftverek beszerzési árát lealkudták, de a kedvezményt állítólag „lenyelték”. A Microsoft az Egyesült Államokban bírságot kapott az ügyben, Magyarországon azonban nem történt felelősségre vonás. Ez a háttérvilágítás ad kontextust Vályi-Nagy Vilmos azon kijelentésének, miszerint már 2011-ben igyekeztek csökkenteni a licencdíjakat és nyílt forráskódú alternatívákat bevezetni.
Egy korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő nyilvános megszólalása jelentős, mivel belső rálátással rendelkezik a kormányzati működésre és a döntéshozatal folyamataira. Az általa feltárt ügyek rávilágítanak a közbeszerzések potenciális visszaéléseire és az állami pénzek felhasználásának átláthatóságára vonatkozó kérdésekre.
Az OLAF és az amerikai tőzsdefelügyelet által feltárt Microsoft-ügy magyarországi következményeinek hiánya, valamint a volt államtitkár menesztésének körülményei felvetik a felelősségre vonhatóság és a politikai nyomásgyakorlás kérdéseit. A nyilvánosságra hozott információk hozzájárulhatnak a közvélemény tájékoztatásához és a közélet tisztaságának megőrzéséhez.
Vályi-Nagy Vilmos elmondása szerint számos más államtitkár, intézményvezető és miniszter is kereste őt, és panaszkodott neki a „vállalhatatlan családtagok” és „NER-es csúcsoligarchák” tevékenységére. Ez a kijelentés azt sugallja, hogy a problémák rendszerszintűek voltak, és széles körben ismerték őket a kormányzati körökben.
Vályi-Nagy Vilmos a 2014-ben felálló új kormányban már nem kapott szerepet, ami elmondása szerint a Microsoft-ügyhöz és Tiborcz István beavatkozásához köthető. Menesztését követően, 2014-től kezdődően hosszú ideig megfigyelték, fenyegetéseket kapott, és hamisított adatokat rögzítettek róla az Alkotmányvédelmi Hivatal dokumentumaiban.
Az Eclipse-ügy után „tucatjával rúgták ki” az ügyön dolgozókat a VPOP-nál, ami a volt államtitkár szerint a Fidesz káderpolitikájának rendszeres eleme volt 2010 után. Elmondása szerint minisztercserék után az államtitkárokat, helyetteseiket és embereiket „az utolsó írmagjáig kiirtották”.
Ilyen esetek még az elmúlt két évben is előfordultak a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium átalakulása, összeolvadása kapcsán. Ezek a tapasztalatok rávilágítanak a politikai tisztogatások és a hatalmi mechanizmusok működésére a kormányzati apparátuson belül. A volt államtitkár nyilvános fellépése lehetőséget teremt a korábbi események áttekintésére és a jövőbeni hasonló esetek megelőzésére.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása