A Győri ETO 2026 májusában történelmi sikert aratott, amikor megnyerte az NB I bajnoki címét, a klub történetének ötödik aranyérmét szerezve ezzel. A 2024-es élvonalba jutás után a Borbély Balázs vezette csapat mindössze a második szezonjában érte el ezt a kimagasló eredményt. Azonban a bajnoki eufória nem tartott sokáig, a váratlan siker után az együttes jelentős átalakuláson ment keresztül, ami gyakori jelenség a futball világában.
A sorsdöntő mérkőzésre 2026. május 16-án került sor Kisvárdán, ahol a Győr egy korai góllal szerzett vezetést Nadir Benbuali révén. Az októberi, hasonlóan kezdődő, de végül elveszített mérkőzéssel ellentétben ezúttal a zöld-fehérek megtartották előnyüket, és ezzel bebiztosították a bajnoki címet. A győzelem után azonban a csapat szétszéledt: Borbély Balázs vezetőedző a Ferencvároshoz igazolt, míg Bernd Thijs pályaedző és Steven Vanharen sportigazgató a Makkabi Tel Avivnál folytatták pályafutásukat.
A keretet érte a legnagyobb csapás, hiszen az ETO 9,5 millió euró értékben értékesített játékosokat, ami a magyar mezőnyben kiemelkedőnek számít. Emellett több peremember ingyen távozott, és a csapatkapitány, Zeljko Gavric jövője is bizonytalan. Bár érkeztek új játékosok Efraín Juárez mexikói edző irányítása alá, egy újabb bajnoki cím elérése csodával érne fel, sőt, a dobogós helyezés is bravúr kategóriába tartozna. A 2026–2027-es idényben az ETO hét forduló után a második helyen áll a tabellán, három győzelemmel, három döntetlennel és egy vereséggel, melyet a Ferencváros ellen szenvedtek el.
A Győri ETO-hoz hasonlóan számos európai klub tapasztalta már meg a váratlan siker utáni nehézségeket. Az egyik legismertebb példa a Leicester City, amely a 2015–2016-os szezonban 5000-es odds ellenére nyerte meg a Premier League-et. A bajnoki cím után N'Golo Kanté 35,8 millió euróért a Chelsea-hez igazolt, és a következő idényben a csapat a 12. helyen végzett.
A Leicester később további kulcsjátékosokat is értékesített, mint Danny Drinkwater és Rijad Mahrez, de egy ideig stabil európai kupaszereplővé vált, sőt, a 2020–2021-es idényben Konferencialiga-elődöntőbe jutott. Azonban a klubnál a 2022 utáni igazolások egyre kevésbé váltak be, és az akadémia sem tudott elegendő Premier League-szintű játékost kinevelni. Ennek következtében a csapat előbb a 2022–2023-as, majd a 2024–2025-ös szezonban is kiesett az élvonalból, jelenleg pedig a harmadosztályban szerepel.
Hasonló sorsra jutott a spanyol Girona is, amely a 2023–2024-es idényben a La Liga harmadik helyén végzett, ezzel története során először kvalifikálva magát a Bajnokok Ligájába. A Manchester Cityt is tulajdonló City Football Group érdekeltségébe tartozó klub okos transzferekkel és kölcsönjátékosokkal érte el a sikert. Azonban a 2024 nyári átigazolási időszakban a csapat gólkirálya, Artem Dovbik az AS Romához, a középpálya oszlopa, Aleix García pedig a Bayer Leverkusenhez távozott jelentős összegekért.
A Girona 50 millió eurót költött a kulcsjátékosok pótlására, de a következő idényben csak a 16. helyen végzett, épphogy elkerülve a kiesést. A sikertelen igazolások és a korábbi túlteljesítés miatt a csapat teljesítménye visszaesett, és a következő szezonban, idén májusban, már ki is esett az élvonalból.
Ezek a példák rávilágítanak arra, hogy a váratlan sportsikerek utáni időszak kritikus fontosságú egy klub jövője szempontjából. A kulcsjátékosok és edzők távozása jelentős kihívást jelent, különösen, ha a pótlásuk nem megfelelő. A Leicester és a Girona esete is azt mutatja, hogy a pénzügyi bevétel önmagában nem garantálja a folyamatos sikert, ha a klub nem rendelkezik fenntartható stratégiával és stabil utánpótlás-neveléssel.
A norvég Bodö/Glimt és a holland Ajax példája azonban más utat mutat. A Bodö az elmúlt években négyszer nyert bajnoki címet, és eljutott a Bajnokok Ligája nyolcadöntőjéig. Sikerük kulcsa a tudatos játékfilozófia, az utánpótlás és a fiatalok rendszerszintű beépítése. A klub az évtizedben 93,5 millió euró értékben értékesített játékosokat, melyek több mint fele 23 év alatti futballista volt, ezzel is bizonyítva a modell hatékonyságát.
Az Ajax, a világ egyik legmagasabb szintű utánpótlás-nevelője, a 2018–2019-es, majdnem triplával végződő szezonja után is képes volt bajnoki címeket nyerni, annak ellenére, hogy számos alapemberét eladta. Ez a modell a folyamatos tehetségkutatásra és beépítésre épül, ami lehetővé teszi a klub számára, hogy a távozó játékosokat házon belülről pótolja. Azonban az Ajax működése sem tökéletes, az elmúlt négy évben gyengébb utánpótlás-generációk és sikertelen igazolások miatt Eredivisie-cím nélkül maradtak.
A Győri ETO előtt álló feladat tehát nem csupán a rövid távú eredmények fenntartása, hanem egy hosszú távú, fenntartható klubmodell kiépítése. A Leicester és a Girona példája intő jel, hogy a hirtelen jött siker könnyen visszaeséshez vezethet, ha a klub nem képes okosan kezelni az átigazolásokat és a keret megújítását. A Bodö/Glimt és az Ajax esete viszont azt mutatja, hogy egy tudatos stratégia, a fiatal tehetségek felkutatása és fejlesztése, valamint egy stabil játékfilozófia révén a sikerek hosszú távon is fenntarthatók, még jelentős játékoseladások mellett is.
Az ETO jelenlegi második helye a bajnokságban biztató, de a klubnak hosszú távon kell gondolkodnia. A sikeres utánpótlás-nevelés és a megfontolt igazoláspolitika kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a győri csapat ne csak egy egyszeri bajnoki címet ünnepeljen, hanem stabilan az élmezőnyben maradjon, elkerülve a korábbi európai példákban látott mélyrepülést. A következő évek döntései meghatározóak lesznek a klub jövője szempontjából.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása