A labdarúgás nemzetközi versenynaptárában bevezetett, négymeccses válogatott szünet máris komoly ellenállásba ütközött, és felmerült a rendszer esetleges eltörlésének lehetősége. A Berlinben tartott zártkörű UEFA-megbeszélésen a nemzeti szervezetek képviselői egyöntetűen bírálták a reformot, amelyet egyikük egyenesen „katasztrófának” nevezett.
Az 55 tagszövetség közül mindössze Azerbajdzsán támogatta az új rendszert, ami jól mutatja az elégedetlenség mértékét. Az UEFA ígéretet tett arra, hogy meghallgatja a véleményeket, kiértékeli azokat, majd javaslatot terjeszt elő a FIFA elé a 16 napos válogatott időszak jövőjéről.
A közelmúltban bevezetett, összevont szeptemberi és októberi válogatott szünet, amely négy mérkőzés lejátszására biztosít lehetőséget, jelentős ellenállást váltott ki a labdarúgóvilágban. A zárt ajtók mögött zajló UEFA-egyeztetésen a tagszövetségek névtelenséget kérve fejezték ki aggodalmaikat, kiemelve, hogy a rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Niko Kovac, a Borussia Dortmund vezetőedzője, korábbi horvát szövetségi kapitány rámutatott, hogy a játékosok továbbra is sérülten térhetnek vissza klubjaikhoz. Emellett komoly szakmai problémát jelent, hogy két és fél hétig nem volt kapcsolata a keret felét kitevő válogatott játékosaival, ami gyakorlatilag a közös munka nulláról való újraindítását tette szükségessé.
Stale Solbakken, a norvég szövetségi kapitány példaként említette Erling Haaland esetét, akit csapata negyedik mérkőzésén elővigyázatosságból le kellett cserélni. A játékos a világbajnokság után alig pihenhetett, és a Bajnokok Ligájában érdekelt labdarúgókra ez az „embertelen” igénybevétel fokozottan igaz.
Hazai részről Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya és Szoboszlai Dominik csapatkapitány is kritizálta az új rendszert. Rossi szerint a módosítás elsősorban a nagy futballnemzeteknek kedvez, mint Németország vagy Olaszország, ahol a bővebb merítés miatt akár a teljes keretet is lecserélhették volna a négy mérkőzés alatt.
A FIFA a futballtörténelem leghosszabb világbajnokságát követően vezette be először a szeptemberi és októberi válogatott szünetek összevonását, amelyet 2030-ig rögzített az éves versenynaptárában. Az európai válogatottak jövőre szeptember végén és október elején a 2028-as Európa-bajnokság selejtezőiből játszanak négy mérkőzést ebben az időszakban.
Öt évvel ezelőtt a nemzetközi szövetség már szorgalmazta a válogatott szünetek összevonását, egy kétévente megrendezendő világbajnokság javaslatának részeként. Bár utóbbi tervet végül elvetették, a versenynaptár módosítása megvalósult.
A FIFA azzal érvelt, hogy a hosszabb válogatott időszakok globális szinten előnyösek a sportágnak, lehetővé téve regionális tornák megrendezését. Példaként az Öböl Kupát említették, amelyet Szaúd-Arábiában rendeztek meg nyolc csapat részvételével szeptember 23. és október 6. között.
Korábban az európai klubok is támogatták a kevesebb válogatott mérkőzés okozta kiesést a naptárban, remélve, hogy a játékosoknak csak egyszeri oda-vissza utazással kell számolniuk, különösen a kontinensen kívüli futballisták esetében. Ez a támogatás azonban mostanra megkérdőjeleződött a tapasztalatok fényében.
A futballreform kritikája rávilágít a modern labdarúgás egyik legnagyobb kihívására: a játékosok terhelésének és jólétének biztosítására. A hosszú válogatott szünet, bár elméletileg kevesebb utazást ígért, valójában fokozott fizikai és mentális igénybevételt jelenthet a kulcsjátékosok számára, különösen azoknak, akik a Bajnokok Ligájában is szerepelnek.
A sérülésveszély növekedése, a pihenőidő hiánya és a klubedzőkkel való kapcsolat megszakadása komoly hatással van a csapatok teljesítményére. Egy olyan időszakban, amikor a Manchester Cityre rangadók várnak, kulcsfontosságú, hogy Erling Haaland egészséges és terhelhető legyen.
A rendszer a kisebb nemzetek számára is hátrányos lehet, ahogy Marco Rossi is kiemelte. A nagyobb merítésű országok könnyebben kezelik a játékosok hiányát, míg a szűkebb kerettel rendelkező válogatottak és klubok nehezebben pótolják a kieső futballistákat.
A reform tehát nemcsak a játékosok egészségét, hanem a klubok és válogatottak felkészülését, valamint a bajnoki és nemzetközi versenysorozatok integritását is befolyásolja, ami a sportág globális fejlődése szempontjából is kritikus kérdés.
Az UEFA a beérkezett vélemények kiértékelését követően javaslatot terjeszt fel a FIFA elé a 16 napos válogatott ablak felülvizsgálatára. Ez a lépés reményt adhat arra, hogy a versenynaptár a jövőben jobban figyelembe veszi a játékosok és klubok érdekeit.
A válogatottak legközelebb a novemberi összetartáson találkoznak, amikor az európai együttesek a Nemzetek Ligája csoportkörének hátralévő mérkőzéseit játsszák. A magyar válogatott, amely a B divízióban négy forduló után csoportjában a második helyen áll, november 14-én Grúziába látogat, majd három nappal később Észak-Írországot fogadja.
A csoport másik mérkőzésén Észak-Írország és Grúzia 0–0-s döntetlent játszott. A csoport állása jelenleg: 1. Észak-Írország 8 pont, 2. Magyarország 7 pont, 3. Ukrajna 4 pont, 4. Grúzia 2 pont. A novemberi mérkőzések döntőek lesznek a csoportelsőség és a feljutás szempontjából, így a játékosok terhelése továbbra is kiemelt figyelmet kap.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása