Az európai labdarúgó-szövetségek körében egyre növekszik az elégedetlenség a nemzetközi válogatott mérkőzések új menetrendjével kapcsolatban. A FIFA által 2023-ban bevezetett rendszer, amely a korábbi különálló szüneteket egyetlen, háromhetes időszakká vonta össze, komoly kritikákat váltott ki a résztvevőktől. Ezen kritikák szerint a sűrített program túlzott fizikai terhelést ró a játékosokra, jelentősen növelve a sérülések kockázatát és hátrányosan érintve a kisebb futballnemzeteket.
A problémát csütörtökön Berlinben, az európai labdarúgó-szövetségek találkozóján is napirendre tűzték, ahol a résztvevők szinte egyhangúlag bírálták a jelenlegi rendszert. Számos heves felszólalás hangzott el, melyek rávilágítottak a változtatás negatív következményeire és a játékosok jólétével kapcsolatos aggodalmakra. A szövetségek többsége a korábbi, kiegyensúlyozottabb menetrendhez való visszatérést sürgeti, remélve, hogy ezzel enyhíthető a sportolókra nehezedő nyomás.
A FIFA tanácsa által 2023-ban elfogadott új rendszer két korábbi válogatott szünetet, a szeptemberit és az októberit, egyetlen, háromhetes periódussá olvasztotta össze. Ennek értelmében az európai nemzeti csapatoknak négy Nemzetek Ligája-mérkőzést kellett lejátszaniuk, jellemzően mindössze tizenegy nap alatt, ami rendkívül sűrű programot jelent a játékosok számára. A változtatás eredeti célja az volt, hogy csökkentse a játékosok utazási terheit és javítsa a körülményeiket, optimalizálva a nemzetközi naptárat.
A gyakorlatban azonban sokak szerint éppen ellenkező hatást ért el, mint amit a döntéshozók reméltek. A sűrített program jelentősen megnövelte a játékosok fizikai és mentális terhelését, ami a mérkőzések közötti regenerálódásra fordítható idő drasztikus csökkenéséhez vezetett. Egy meg nem nevezett szövetségi vezető a The Guardiannek nyilatkozva egyenesen „katasztrófának” nevezte az új rendszert, hangsúlyozva annak káros hatásait a sportolók egészségére és teljesítményére.
A korábbi rendszer öt különálló, kéthetes válogatott szünetből állt, amely lehetővé tette a játékosok számára a megfelelő pihenést és felkészülést a klubkötelezettségek előtt, biztosítva a terhelés elosztását. Az új, koncentráltabb menetrend bevezetésével a Nemzetek Ligája mérkőzéseinek tétje és intenzitása is felerősödött, mivel ezek a találkozók már nem barátságos jelleggel bírnak. Ez a megnövekedett tét különösen megterhelővé teszi a sűrű programot, hiszen minden mérkőzésen a maximális teljesítményre van szükség.
Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitánya is kritikusan nyilatkozott a kialakult helyzetről, kifejezve nemtetszését a jelenlegi lebonyolítási renddel kapcsolatban. A Magyar Nemzet által idézett szavai szerint: „Nem vagyok döntési pozícióban, de személy szerint nem tetszik ez a lebonyolítási rend.” Véleménye tükrözi a játékosok körében tapasztalható általános elégedetlenséget és aggodalmat a megnövekedett terhelés és a sérülésveszély miatt.
A túlzott terhelés következményei már a nemzetközi futball sztárjai között is megmutatkoztak, számos kulcsjátékos szenvedett sérülést az új rendszer bevezetése óta. Neves játékosok, mint Kylian Mbappé, Cody Gakpo, Alexander Isak, Brian Brobbey és Alex Scott is szerepelnek azok között, akik sérüléssel bajlódtak az elmúlt időszakban, ami egyértelműen jelzi a rendszer fenntarthatatlanságát. Az UEFA tagországait egyaránt aggasztja ez a tendencia, mivel a kulcsjátékosok kiesése súlyosan érinti a csapatok teljesítményét és a bajnoki küzdelmeket.
A kisebb válogatottak számára a helyzet különösen nehéz, mivel szűkebb játékoskeretük miatt jóval kevesebb lehetőségük van kulcsembereik pihentetésére vagy rotálására. Ez a sűrített menetrend jelentős versenyhátrányt jelenthet számukra, mivel nem rendelkeznek olyan széles merítési lehetőséggel, mint a legerősebb futballnemzetek, akik könnyebben pótolják a hiányzókat. Az angol szövetség (FA) elnöke, Debbie Hewitt és ügyvezető igazgatója, Mark Bullingham is felhívták a figyelmet a változtatás hátrányaira, kiemelve a kisebb országok nehézségeit.
A kritikák szerint a nagyobb játékosállománnyal rendelkező válogatottak könnyebben átvészelik a megterhelő időszakot, ami a pályán is előnyt jelenthet a közvetlen összehasonlításban. Ez a jelenség különösen releváns a 2028-as Európa-bajnokság szempontjából, mivel a kiemelésben a Nemzetek Ligájában elért eredmények is szerepet játszanak. Így a jelenlegi rendszer közvetlenül befolyásolhatja a jövőbeli nagy tornák esélyeit és a résztvevő csapatok pozícióját, potenciálisan torzítva a verseny tisztaságát.
A berlini találkozón elhangzottak alapján egyre erősebb az igény arra, hogy az UEFA felülvizsgálja a jelenlegi rendszert, és visszatérjen egy kiegyensúlyozottabb menetrendhez. A cél egy olyan megoldás kialakítása, amely figyelembe veszi a játékosok egészségét és jólétét, miközben biztosítja a versenyek minőségét és integritását. A nemzetközi futball naptárának jövője attól függ, hogy sikerül-e megtalálni a megfelelő egyensúlyt a sportolók védelme és a versenynaptár igényei között, elkerülve a további "katasztrófákat".
📰 Forrás: Origo — Eredeti cikk elolvasása