A Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) Alapítvány szerdán közleményben reagált a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) keddi bejelentésére, amely szerint Magyarország részt vesz a 2036-os nyári olimpiai és paralimpiai játékok helyszínválasztását megelőző tájékozódási folyamatban. Az alapítvány üdvözölte a MOB kezdeményezését, amely a főváros és a kormány közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozza a rendezési szándék feltárásában és a lehetséges előkészületek megvitatásában.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalosan is megerősítette Magyarország részvételét a 2036-os olimpiai helyszínválasztási folyamat első, úgynevezett tájékozódási szakaszában. Ezt követően Gyulay Zsolt, a MOB elnöke kezdeményezte, hogy Budapest főpolgármestere és a magyar kormány közösen tekintse át a 2036-os olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. Az elnök egyúttal levélben kérte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát (FKT), hogy még idén ősszel tárgyalja meg a MOB által kidolgozott koncepciójavaslatot, amely alapul szolgálhat a további egyeztetésekhez.
A BOM Alapítvány üdvözölte az FKT újjáalakulását, kiemelve annak szerepét a kormány és a főváros közötti együttműködés biztosításában. Az alapítvány szerint az FKT munkája elengedhetetlen a Budapest jövőjét meghatározó nagy fejlesztések, így az olimpiai pályázat szempontjából is, hiszen ez a fórum biztosítja a szükséges párbeszédet. A szervezet hangsúlyozta, hogy a jelentkezési folyamat jelenlegi konzultációs szakasza nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, és a novemberben a NOB részére prezentálandó koncepció sem minősül kötőerővel bíró olimpiai pályázatnak, csupán egy előzetes felmérésnek.
Magyarország mellett további hat ország – India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország – jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. Magyarország Budapestet jelölte meg a lehetséges központi helyszínként a rendezés esetén, ezzel is hangsúlyozva a főváros szerepét. A NOB által meghatározott ütemterv szerint a jelentkezőknek novemberben kell bemutatniuk előzetes pályázatukat a NOB illetékes bizottságának, amely az első hivatalos lépés a kiválasztási folyamatban.
Ezt követően, jövő márciustól egy stratégiai megbeszélés-sorozat veszi kezdetét a NOB végrehajtó bizottságával, ahol részletesebben is megvitatják a kandidáló városok elképzeléseit. A NOB a folyamat során fokozatosan szűkíti a kandidálók számát, majd 2028 novemberében célzott tárgyalásokat folytat a kiválasztott városokkal, hogy pontosítsák a feltételeket. A bizottság ezzel párhuzamosan egyeztetéseket kezdeményez a pályázókkal a 2040-es és 2044-es játékok rendezési lehetőségeiről is, ami a hosszú távú tervezés részét képezi.
A BOM Alapítvány álláspontja szerint a 2036-os olimpia megrendezése nem öncélú, hanem Budapest és az ország fejlődésének kulcsfontosságú katalizátora lehetne a következő évtizedben. Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM Alapítvány elnöke kiemelte, hogy ez lenne a legnagyobb nemzetgazdasági és országfejlesztési vállalkozás a főváros második világháború utáni újjáépítése óta, amely jelentős lendületet adhatna a gazdaságnak és az infrastruktúrának. Hozzátette, a 130 éve tartó magyar olimpiai sikerek arra köteleznek mindannyiunkat, hogy ezt az ügyet végre alaposan körbejárjuk és megvizsgáljuk annak minden aspektusát.
Az alapítvány elkötelezett amellett, hogy a NOB első kötelező érvényű döntéséig, a következő közel két évben széles körű társadalmi párbeszédet és edukációt folytasson a MOB-bal közösen. Ennek célja a nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének koncepciójának és gazdasági hatásainak alapos bemutatása a nagyközönség számára. A szervezet hangsúlyozza, hogy az üggyel kapcsolatos végső döntést csak erős társadalmi egyetértés birtokában szabad meghozni, ezzel biztosítva a széles körű támogatottságot és elfogadottságot.
A végső döntést arról, hogy Magyarország valóban szándékozik-e megrendezni a 2036-os nyári játékokat, és kész-e vállalni az ehhez szükséges kötelezettségeket és garanciákat, 2028-ban kell meghoznia az országnak. Ez a dátum jelenti a tényleges elköteleződés pontját. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a rendező városról a 2029-es közgyűlésén fog dönteni, lezárva ezzel a több éves, összetett kiválasztási folyamatot, amely számos szakaszból áll.
A folyamat során a NOB nem csupán a 2036-os játékokra fókuszál, hanem a jövőbeli olimpiákra is, hiszen egyeztetéseket folytat a 2040-es és 2044-es eseményekről is a pályázókkal. Ez a hosszú távú stratégia rávilágít a rendezési jog megszerzésének komplexitására és a felkészülés időigényességére, amely alapos tervezést és előkészítést igényel. A budapesti pályázat sorsa tehát a következő években dől el, számos tárgyalási és egyeztetési forduló után, amely során a magyar félnek meggyőzően kell bemutatnia elképzeléseit.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása