Budapest a 2036-os nyári olimpiai játékok lehetséges házigazdái között szerepel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által közzétett hét érdeklődő ország egyikeként. A magyar főváros egy ambiciózus tervvel készül, amely a fenntarthatóság jegyében nemzetközi együttműködést is magában foglalna. Ennek keretében Portugáliában a szörfversenyeket, Szlovákiában a lovas eseményeket, Ausztriában pedig a golfot és teniszt rendeznék meg.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság október elején hozta nyilvánosságra azon hét ország listáját, amelyek érdeklődnek a 2036-os nyári olimpia rendezése iránt. Magyarország mellett Németország, India, Katar, a Koreai Köztársaság, Dél-Afrika és Törökország is szerepel a potenciális pályázók között. A magyar főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) már 2024 októberében jelezte részvételi szándékát a NOB által meghirdetett tájékozódási fázisban, az úgynevezett „continuous dialogue” keretében.
A budapesti pályázat egy 170 oldalas állapotfelmérésre támaszkodik, amelyet Fürjes Balázs, a NOB magyar tagja fogott össze. A dokumentum szerint a tervezett rendezés során Portugália (Ericeira) adna otthont a szörfversenyeknek, kihasználva az óceáni partvidék adottságait. Szlovákia (Pozsony, Dunaszerdahely, Somorja) a lovas események és egyéb sportágak helyszíne lehetne, utóbbi településen egy modern sportközpont már rendelkezésre áll. Ausztria (Bécs) a golf és a teniszversenyek megrendezésében vállalhatna szerepet, figyelembe véve a hazai teniszlétesítmények helyzetét.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter október elsején még úgy nyilatkozott, hogy az olimpia kérdése nincs a kormány asztalán, és alapvető pénzügyi, infrastrukturális témák élveznek prioritást. Ezzel szemben Karácsony Gergely főpolgármester szeptember közepén „óriási esélynek” nevezte a budapesti olimpiát, hangsúlyozva, hogy a játékokat a város igényeihez lehet igazítani. Gyulay Zsolt, a MOB elnöke szintén úgy véli, hogy 2036 valós esélyt kínál arra, hogy az olimpia visszatérjen Európába.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság pályázati feltételei jelentősen megváltoztak a 2014-es események után, amikor Norvégia és Svédország visszalépett a 2022-es téli játékok rendezésétől. Ezt követően a NOB egy költséges, konkrét pályázatok helyett egy rugalmasabb, „continuous dialogue” fázist vezetett be, ahol a városok képviselői válaszolnak a kérdésekre, a hangsúlyt a fenntarthatóságra és a meglévő létesítmények használatára helyezve. Budapest korábban, 2017-ben már visszavonta a 2024-es nyári olimpiára benyújtott pályázatát, egy népszavazási kezdeményezés hatására.
A NOB 2027 márciusára tervezi szűkíteni az érdeklődők körét, maximum öt városra. Ezt követően kezdődik az érdemi párbeszéd, az úgynevezett „strategy dialogue”, amelyhez kormánygarancia is szükséges. A végleges döntés a rendező városról várhatóan 2028 elején születhet meg.
A magyar előkészületekkel kapcsolatban felmerült a transzparencia kérdése. Fürjes Balázs, a projektet összefogó NOB-tag kommunikációja kapcsán a forrás titkolózást említ, például egy MOB elnökségi ülésen történt vendégkiküldés kapcsán. A MOB nem támogatta egy külön cég létrehozását a projektre, amit a Fidesz szorgalmazott. A népszavazás szükségessége és a sportvezetők támogatásának fontossága kiemelten hangsúlyos a kérdésben.
Az olimpiai rendezés lehetősége jelentős infrastrukturális és pénzügyi kérdéseket vet fel Magyarországon. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a létesítmények nagy része készen áll, azonban a rendelkezésre álló információk szerint több sportághoz is hiányoznak a megfelelő helyszínek. Nincs például Velodrome a kerékpáros versenyekhez, megfelelő méretű stadion a gyeplabdához, sem kosárlabdának megfelelő nagyságú csarnok. Az atlétikai stadion is kisebb, mint a riválisoké, még kibővítve is.
A Duna Aréna újbóli megnyitása jelentős költséggel járna, ezért a jövő évi úszó-világbajnokságot is az MVM Dome-ban rendezik. Egy hatezres csarnok hiánya is érezhető Budapesten, ami a kézilabda és tenisz eseményeknek is otthont adhatna. A birkózás és dzsúdó eseményeit Tatabányán képzelik el a tervek szerint.
A költségek finanszírozása kapcsán a MOB azt nyilatkozta, hogy az állapotfelmérésre nem fordítottak állami támogatást, közpénzt vagy adófizetői forrást. Azonban a Szerencsejáték Zrt. és a Mol alapítványi pénzeinek közpénz jellegéről vita alakulhat ki. A NOB új irányelvei a fenntarthatóságot és a meglévő létesítmények használatát ösztönzik, akár országhatárokon átnyúlóan is, elkerülve az új építkezéseket.
A lakosság támogatása kulcsfontosságú, amit a NOB is mérni fog. Németországban, Münchenben például sikeres népszavazás támasztotta alá a rendezési szándékot, míg Berlinben a polgármester elutasította az ötletet. Karácsony Gergely is a társadalmi párbeszéd szükségességét hangsúlyozta, ami elengedhetetlen egy sikeres népszavazáshoz és a sportvezetők egyöntetű támogatásához.
A 2036-os olimpia rendezési jogáért folyó versenyben Budapestnek számos kihívással kell szembenéznie, mind a nemzetközi, mind a hazai színtéren. A NOB szűkítési fázisa 2027 márciusában várható, addig az érdeklődő városoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek megfelelni a modern olimpiai mozgalom elvárásainak, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a költséghatékony megoldásokra.
A magyar kormány és a főváros közötti koordináció, valamint a társadalmi konszenzus megteremtése alapvető fontosságú lesz a pályázat további sikeréhez. A titkolózás helyett a nyílt kommunikáció és a széleskörű társadalmi párbeszéd segítheti a bizalom építését és a rendezés iránti támogatás növelését. A jövőbeli döntéshez elengedhetetlen lesz a kormányzati garancia megléte, ami a folyamat egyik kritikus pontja lesz 2028 elején.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása