A Belügyminisztérium péntek reggel bejelentette, hogy újabb feljelentéseket tett a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) működésével kapcsolatban. Pósfai Gábor, a tárca vezetője közölte, hogy az ügynökségnél zajló átvilágítási folyamat újabb szakaszához érkezett, amelynek eredményeként öt további ügyben indult eljárás. A minisztérium álláspontja szerint ezek a döntések jelentős vagyoni hátrányt okoztak az államnak, és közvagyonvesztéshez vezettek.
A feljelentések alapját képező öt ügy közös jellemzője, hogy mindegyik valamilyen módon az NSÜ tevékenységéhez, valamint az általa kezelt állami ingatlanokhoz és ingóságokhoz kapcsolódik. A tárcavezető tájékoztatása szerint a kifogásolt gyakorlatok sokrétűek, és több területen is szabálytalanságokat feltételeznek. Ezek között szerepel a versenyeztetés nélküli előnyszerzés, ami azt jelenti, hogy egyes szereplők a piaci verseny megkerülésével juthattak előnyökhöz, ami potenciálisan torzította a gazdasági folyamatokat és hátrányos helyzetbe hozta az államot.
Emellett a minisztérium kifogásolja azokat a bérleti díjakat, amelyeket az NSÜ által kezelt ingatlanok esetében határoztak meg. Ezek a díjak a tárca szerint jelentősen elmaradtak a valós piaci áraktól, valamint a korábbi értékbecslésekben szereplő összegektől. Ez a gyakorlat felveti a gyanút, hogy az állam nem jutott hozzá a piaci viszonyoknak megfelelő bevételhez az ingatlanok bérbeadásából, ami közvetlen anyagi veszteséget jelentett a közvagyon számára.
A feljelentések között szerepel továbbá a versenyeztetési szabályok kijátszása és a kötelező nyilvános pályáztatás megkerülése. Ez a gyakorlat azt sugallja, hogy bizonyos esetekben nem biztosították a transzparenciát és az egyenlő esélyeket a piaci szereplők számára, ami alááshatja a közbeszerzési eljárások integritását és a közpénzek hatékony felhasználását. Az ilyen típusú eljárások hiánya lehetőséget teremthetett a nem megfelelő feltételekkel történő szerződéskötésekre, amelyek szintén az állam kárára válhattak.
Az ügyek között vannak olyan esetek is, amikor állami tulajdonú ingatlanokat és ingóságokat adtak ingyenesen és határozatlan időre használatba. Ez a gyakorlat különösen problémás lehet, mivel az állam elesik a potenciális bérleti díjakból származó bevételektől, miközben az eszközök feletti ellenőrzése is korlátozottá válhat. Az ingyenes és határozatlan idejű használatba adás hosszú távon jelentős anyagi terhet róhat az államra, és kérdéseket vet fel a vagyonkezelés felelősségével kapcsolatban.
Egy másik vizsgált ügyben az eszközök jelentősen túlárazott beszerzését kifogásolja a Belügyminisztérium. Ez a vád arra utal, hogy az NSÜ a piaci árnál magasabb áron szerzett be bizonyos eszközöket, ami pazarló gazdálkodásra és a közpénzek nem hatékony felhasználására utal. Az ilyen jellegű beszerzések közvetlenül csökkentik az állami költségvetés mozgásterét és hátrányosan érintik a közszolgáltatások finanszírozását.
Az újabb feljelentések előzményeként Pósfai Gábor szeptember elején felmentette Bíró Pétert, az NSÜ akkori elnök-vezérigazgatóját. A Belügyminisztérium akkor jelezte, hogy átmeneti vezetőt neveztek ki az ügynökség élére, akinek egyik kiemelt feladata a már megkezdett átvilágítás lezárása volt. A mostani feljelentések tehát ennek a folyamatos vizsgálatnak az újabb eredményei. Pósfai Gábor hangsúlyozta, hogy a minisztérium nem tekinti lezártnak az átvilágítást, és továbbra is vizsgálja a korábbi döntéseket és szerződéseket az NSÜ-nél, jelezve, hogy a folyamat még korántsem ért véget.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása