A netball, egy egyedülálló sportág, melynek kialakulása egy tévedéshez köthető, ma is nagyrészt nők által dominált terület. Története során a női egyenjogúság és vezetői szerepek előmozdításának közvetett eszközévé vált, miközben globálisan terjeszkedik, és már az olimpiai részvételért is küzd.
A Nemzetközi Netball-szövetség (WN) tavaly nyáron jelentős bejelentéseket tett a sportág jövőjével kapcsolatban. 2027-től kétévente rendezik meg a netball-világbajnokságot, és történelmi lépésként a következő években férfiak számára is szerveznek világtornát.
A WN emellett aktívan dolgozik azon, hogy a netball bekerüljön a 2032-es brisbane-i olimpiai játékok programjába. A sportágat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) már 1995-ben hivatalosan elismerte, és 2021 augusztusában a szövetség az Ausztrál Netball-szövetséggel együttműködve erősítette meg elkötelezettségét az olimpiai részvétel kiharcolása mellett.
A netballt hétfős csapatok játsszák, céljuk, hogy több gólt szerezzenek a palánk nélküli, 3 méter magas gyűrűbe. A játékosok meghatározott zónákban mozoghatnak a pályán, és a labdavezetés tilos; a labdát dobásokkal juttatják el egymáshoz, amire 3 másodpercük van. A védekezés során a labdás játékostól legalább 0,9 méteres távolságot kell tartani, ami stratégiai passzokat és helyezkedést igényel.
A netball gyökerei James Naismith 1891-ben megalkotott kosárlabdájához nyúlnak vissza. Amikor a kosárlabda népszerűvé vált, megjelentek a nők számára adaptált verziói is. Senda Berenson amerikai testnevelő tanár 1892-ben hozta létre a női kosárlabda alapjait egy módosított szabályrendszerrel.
Az 1890-es években Clara Baer pedagógus is sajátos szabályokkal állt elő, melyek egy félreértésen alapultak. Naismith kosárlabda szabályzatához kapott pályarajzot tévesen úgy értelmezte, hogy a játékosok csak meghatározott zónákban mozoghatnak. Ez a tévedés 1899-ben hivatalosan is a női kosárlabda szabályzatának részévé vált, és ez alapozta meg a netball születését.
Nagy-Britanniába érkezve a játék tovább módosult. Megtiltották a labdavezetést, és palánk nélküli gyűrűket vezettek be. Martina Bergman Österberg svéd testnevelő 1893-ban mutatta be az akkor még "női kosárlabdát" az általa alapított, kizárólag nőknek szóló Physical Training College-ban. Az első hivatalos netball szabálykönyvet 1901-ben hagyták jóvá, ekkor kapta a sportág a netball nevet.
Österberg, a szüfrazsett mozgalom tagjaként, kulcsszerepet játszott a sportág fejlődésében. A fűzők helyett a kényelmesebb tornaszoknya, a gymslip bevezetését szorgalmazta, ami forradalmi lépés volt a női ruhaviseletben. Az iskolájában a netball virágzott, és a hallgatók a sport mellett vezetői, szervezési és pénzügyi készségeket is elsajátítottak, ami abban az időben jelentős előrelépést jelentett a nők számára.
A netball, Margaret Henley netballkutató szerint, a feminizmus és a női előrelépés félreértett melegágya volt, mivel céljait gondosan rejtette el. A sportág a kezdetektől fogva női szakemberek által volt irányítva, ami lehetővé tette a nők számára, hogy olyan készségeket fejlesszenek, melyek korábban az otthoni szerepekre korlátozódtak.
A sportág gyorsan elterjedt a brit Nemzetközösség országaiban, mint Ausztrália, Kanada, Dél-Afrika és Új-Zéland. Azonban a kezdeti időszakban sokféle variáns létezett, ami szükségessé tette az egységesítést. 1957-ben kezdődtek meg az egyeztetések, melyek eredményeként 1960-ban létrejött az egységes szabálykönyv és megalakult a Nemzetközi Netball-szövetség (WN). 1963-tól pedig négyévente rendeznek női netball-világbajnokságot.
A netball a ritmikus gimnasztikához és a szinkronúszáshoz hasonlóan erősen női dominanciájú sportág. Bár vannak férfi tagjai a WN-nek, a szövetség elnökei megalakulása óta kizárólag nők voltak, ami jól mutatja a nők vezető szerepét a sportágban.
A netball világszerte mintegy 120 országban űzött sportág, bár a WN-nek jelenleg 75 tagállama van. Magyarországon még nem létezik Netball-szövetség, és a sportág itthon kevésbé ismert, leginkább hálólabdaként emlegetik.
A professzionális körülmények megteremtése is napirenden van, Angliában például egy tízéves terv keretében dolgoznak ezen. Bár egyelőre kevés játékos tud profiként megélni a netballból, a fejlődés iránya egyértelmű.
Az olimpiai részvétel, különösen a 2032-es brisbane-i játékokon, hatalmas lökést adhatna a netball népszerűségének és globális elismertségének. Ez a lépés nemcsak a sportág ismertségét növelné, hanem a professzionalizációt is felgyorsíthatná, új lehetőségeket teremtve a játékosok és a sportág egésze számára.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása