A netball, egy egyedi szabályokkal rendelkező csapatsport, különleges módon a kosárlabda félreértéséből született meg, és mára világszerte elterjedt, elsősorban női dominanciával. A Nemzetközi Netball-szövetség (WN) nemrégiben jelentős lépéseket tett a sportág jövőjét illetően, bejelentve a férfi világbajnokságok bevezetését és az olimpiai részvételre vonatkozó törekvéseket.
A WN tavaly nyáron közölte, hogy 2027-től kétévente rendezi meg a netball-világbajnokságot, és a közeljövőben a férfiak számára is szervez tornákat. Ez a bejelentés történelmi jelentőségű, mivel a legtöbb sportágban a női szakág követte a férfiakat, itt azonban fordított a helyzet.
Jelenleg a netballt mintegy 120 országban űzik, bár a WN-nek csak 75 tagállama van, és Magyarországon például még nem létezik hivatalos szövetség. Angliában két éve indult egy tízéves program a sportág professzionális körülményeinek megteremtésére, ami a játékosok számára jobb megélhetést biztosíthat.
A netballt 1995-ben ismerte el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hivatalos sportágként. 2021 augusztusában a WN az Ausztrál Netball-szövetséggel együttműködve elkötelezte magát aziránt, hogy kiharcolja a sportág részvételét a 2032-es brisbane-i olimpián.
A játékot hétfős csapatok játsszák egy palánk nélküli, 3 méter magas gyűrűre dobva a labdát. A pálya meghatározott zónákra oszlik, és a játékosok csak a posztjuknak megfelelő területeken mozoghatnak, ami egyedi stratégiai elemet visz a játékba.
A labdavezetés tilos, a labdát passzokkal kell továbbítani, amire a játékosoknak három másodpercük van. Védekezésnél legalább 0,9 méteres távolságot kell tartani a labdás játékos támasztólábától, ami pontos passzokkal könnyen kijátszhatóvá teszi a védőket.
A netball gyökerei James Naismith 1891-ben megalkotott kosárlabdájához nyúlnak vissza. Amikor a kosárlabda népszerűvé vált, megjelentek a nők számára átalakított verziók, melyek közül Senda Berenson 1892-ben fektette le a női kosárlabda alapjait.
Az 1890-es években Clara Baer pedagógus félreértelmezte Naismith pályarajzát, azt gondolva, hogy a játékosok csak meghatározott zónákban mozoghatnak. Ez a tévedés 1899-ben hivatalosan is a női kosárlabda szabályzatának részévé vált, és ez az alapja a netball megszületésének.
Nagy-Britanniába érkezve a játék tovább módosult: Martina Bergman Österberg svéd testnevelő 1893-ban mutatta be a női kosárlabdát, ahol a labdavezetést teljesen megtiltották, és palánk nélküli gyűrűket használtak. Az első hivatalos szabálykönyvet 1901-ben hagyták jóvá, ekkor kapta a sportág a netball nevet.
Österberg, a szüfrazsettmozgalom tagjaként, a női egyenjogúságért küzdött, és a fűzők helyett a kényelmesebb tornaszoknyát (gymslip) szorgalmazta. Az általa alapított női főiskolán a netball virágzott, és a hallgatók sportolás mellett anatómiát, fiziológiát és mozgáselméletet is tanultak.
A sportág gyorsan elterjedt a brit nemzetközösség országaiban, mint Ausztrália, Kanada, Dél-Afrika és Új-Zéland. Azonban a sokféle variáns miatt szükségessé vált az egységesítés, ami 1957-ben kezdődött, és 1960-ban egy Sri Lanka-i ülésen született meg az egységes szabálykönyv.
Ekkor alapították meg a Nemzetközi Netball-szövetséget (WN) is, és döntöttek arról, hogy 1963-tól kezdve négyévente netball-világbajnokságot rendeznek, kezdetben kizárólag nők számára.
A netball a ritmikus gimnasztikához és a szinkronúszáshoz hasonlóan kiemelkedően női dominanciájú sportág. A WN elnökei megalapítása óta kivétel nélkül nők voltak, ami jól mutatja a sportágban betöltött vezető szerepüket.
Margaret Henley netballkutató szerint a sportág a feminizmus és a női előrelépés félreértett melegágya volt. A nők már a kezdetektől fogva vezetői, szervezési és pénzügyi készségeket sajátítottak el, egy olyan korban, amikor szerepüket alapvetően az otthonra korlátozták.
A netball tehát nem csupán egy sportág, hanem egy olyan platform is volt, amely hozzájárult a nők társadalmi szerepvállalásának bővítéséhez és önállóságuk erősítéséhez, miközben céljait diszkréten valósította meg.
Az olimpiai részvétel hatalmas lökést adhatna a netball népszerűségének és ismertségének világszerte. Ez a célkitűzés kulcsfontosságú a sportág további fejlődéséhez és a professzionalizáció felgyorsításához.
A férfi szakág bevezetése és a világbajnokságok megrendezése új dimenziókat nyithat meg a netball számára, szélesítve a játékosbázist és növelve a sportág globális vonzerejét. Bár Magyarországon még kevésbé ismert, és hálólabdaként emlegetik, a nemzetközi törekvések révén a netball jövője ígéretesnek tűnik.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása