A múlt hétvégén Budapesten megrendezett első atlétikai világdöntő rekordösszegű díjazását és a rendezési költségek jelentős részét magyar közpénzből fedezték. Egy frissen nyilvánosságra került, még az előző kormány által 2024-ben kötött szerződés részletezi az esemény finanszírozását.
A dokumentum szerint a verseny Budapestre hozásáért a magyar állam 15 millió dollárnyi, azaz mintegy 4,7 milliárd forintnyi közpénzt fizetett ki. Ennek az összegnek jelentős része, 10 millió dollár (körülbelül 3,2 milliárd forint) a sportolók díjazására fordítódott, ami a World Athletics (WA) tájékoztatása szerint példátlanul magas díjalapot jelentett az atlétika történetében.
A szerződés kimondta, hogy a rendező város/ország finanszírozza a teljes 10 millió dolláros pénzdíjalapot, valamint a rendezési költségeket, az 5 millió dolláros (körülbelül 1,6 milliárd forint) jogdíjon felül. A 10 millió dolláros díjalapot egy hónappal a verseny előtt kellett átutalni, és külön kikötötték, hogy a díjazottak adómentesen vehetik fel az összegeket. Az 5 millió dolláros jogdíjat négy részletben fizette ki a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ), melyből az utolsó, kétmillió dolláros tételt már az új kormány teljesítette június 30-ig.
A pénzdíjalap és a jogdíj összesen 15 millió dollárt, vagyis mintegy 4,7 milliárd forintot tett ki. Ehhez adódott a rendezvényszervezés költsége, melyet végül az IRUB Kft. vállalt 3,2 milliárd forintért, miután az eredetileg megbízott Balásy Gyula cégeivel júliusban szerződést bontottak. Így a pénzdíjalap, a jogdíj és a rendezvényszervezés együttesen nagyjából 8 milliárd forintot tett ki. Emellett a Magyar Atlétikai Szövetség 200 millió forintot kapott sportszakmai előkészítő feladatokra, versenybírókra, trófeákra, valamint kommunikációra és marketingre.
Az atlétikai világdöntő megrendezését Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte, és a verseny most először került megrendezésre Budapesten. A 2024-es szerződéskötéskor Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja is hangsúlyozta az esemény jelentőségét, de a rekordösszegű díjazás magyar finanszírozásáról nem esett szó nyilvánosan.
Az eseményen az olimpiai programban szereplő versenyszámok közül nem mindent rendeztek meg; kimaradt például az akadályfutás és a diszkoszvetés. Ugyanakkor a kalapácsvetés bekerült a programba, vélhetően Halász Bence, az egyetlen éremesélyes magyar atléta részvételének köszönhetően. A szervezési feladatok körüli bonyodalmakról korábban is érkeztek hírek, különösen a rendezvényszervező cégek gyors váltása kapcsán.
Az Eurosport főszerkesztőjének közérdekűadat-igényléséből július végén kiderült, hogy az előző kormány eredetileg 16,75 milliárd forintos keretet biztosított az NRÜ-nek az egész eseményre. Akkor még nem volt ismert a költségek pontos összetétele és a végleges felhasználás mértéke. A Balásy-cégek leváltásával az új kormányzat jelentős, több mint 7 milliárd forintos megtakarítást érhetett el, amennyiben a rendezés teljes költsége valóban tízmilliárd forint alatt maradt.
A most nyilvánosságra került szerződés rávilágít arra, hogy a világdöntő rekordösszegű díjazását teljes egészében a magyar adófizetők pénzéből finanszírozták, amit korábban nem kommunikáltak nyíltan. Ez a tény felveti a sportesemények közpénzből történő finanszírozásának átláthatóságával kapcsolatos kérdéseket.
A jelenlegi kormányzat számára létérdek, hogy bemutassa a nyilvánosságnak a sportesemények tételes és pontos elszámolását. Ez az elszámolás nemcsak az atlétikai világdöntő, hanem más nagyszabású sportrendezvények, mint a futball-BL-döntő vagy a női kézilabda-Final Four korábbi gyakorlatát is megvilágíthatja.
A szerződés megkötésekor a magyar fél reménykedhetett abban, hogy Lord Sebastian Coe, a World Athletics elnöke, aki korábban Orbán Viktor vendége volt, egy évvel később a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke lesz. Ez a lépés egy esetleges jövőbeli magyar olimpiai pályázat (például a 2036-os) szempontjából lehetett volna előnyös. Azonban Coe a 2025-ös NOB-elnöki választáson az első fordulóban vereséget szenvedett, így ez a számítás nem vált be.
Mivel az atlétikai világdöntőt először rendezték meg, nem volt előzetes információ arról, hogy a rendező számára gazdaságilag mennyire éri meg, vagy hogyan lehet nyereséget generálni belőle. A szerződés szerint a jegybevételek a rendezőnél maradtak, és a három versenynap alatt 61 ezer jegy kelt el, melyek ára 30 ezer forint körül mozgott. Konzervatív becslések szerint ez legalább másfél milliárd forintos jegybevételt jelentett.
A megállapodás arra is kitért, hogy amennyiben a rendező fél 2025. augusztus 31-ig nem tud élni a kereskedelmi jogokkal a WA megítélése szerint, a nemzetközi szövetség közbeléphet és értékesítheti azokat. A szponzorfalon megjelent a TDK és a Sony, amelyek globális partnerei az atlétikának, valamint a Wizz Air, amely 2026 áprilisában lett a világdöntő repülési partnere. A szervezők által a szponzorok bevonására tett erőfeszítésekről nincs pontos információ, de a korábbi gyakorlat szerint az állam nem fordított különösebb figyelmet erre.
Az NRÜ-t megkeresték a világdöntő bevételeivel kapcsolatban, de a cikk megjelenése előtt érdemi választ nem kaptak. Az üzleti modellből mindenesetre az látszik, hogy Lord Sebastian Coe, a World Athletics elnöke, jó üzletet kötött a magyar féllel.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása