Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap egy sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Ukrajna hivatalosan nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával kapcsolatos műveletekben. Az ukrán államfő egyúttal kifejezte Kijev teljes nyitottságát és készségét arra, hogy együttműködjön a körülmények feltárását célzó nemzetközi nyomozásban. Ezen kijelentésekre azután került sor, hogy újságírók kérdezték az ukrán állampolgárok letartóztatásával és az ellenük indított bírósági eljárásokkal kapcsolatban, amelyek a gázvezetékek elleni támadással hozhatók összefüggésbe.
Zelenszkij az UNIAN hírügynökség idézete szerint kijelentette: „Ukrajna hivatalosan soha nem vett részt semmilyen, az Északi Áramlat 2 felrobbantásával kapcsolatos műveletben.” Hozzátette, hogy a nyomozás jelenleg is zajlik, vádakkal és tanúkkal, ami azt jelenti, hogy a bírósági eljárás folyamatban van. Az elnök szavai szerint Ukrajna magas szinten, többször is tárgyalt a német féllel az ügyben, és a németek „nagyon is jól tudják, hogy nem Ukrajna állt a művelet megvalósítása, illetve annak kitervelése mögött.” Zelenszkij határozottan kijelentette, hogy Ukrajnának „nincs ehhez semmi köze”, és bízik abban, hogy minden szükséges eredmény megszületik a nyomozás során, beleértve az ukrán állampolgárokkal kapcsolatos vizsgálatokat is.
Az ukrán elnök kiemelte, hogy Kijev számára rendkívül fontos a partnerségi kapcsolatok és az európai országok bizalmának megőrzése. Ezek az országok a háború kezdete óta jelentős segítséget nyújtanak Ukrajnának. „Ezért teljességgel nyitottak vagyunk a nyomozással kapcsolatos, az összes körülmény tisztázására irányuló közös lépésekre” – mondta Zelenszkij, ezzel is aláhúzva az átláthatóság és az együttműködés iránti elkötelezettséget.
Az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 orosz gázexportvezetékeken, amelyek Oroszországból Németországba szállítanak földgázt, 2022. szeptember 26-án történtek robbantások a Balti-tenger mélyén. A támadás következtében a vezetékek súlyosan megrongálódtak, bár a második vezeték egyik ága továbbra is üzemképes maradt. Az incidens nemzetközi visszhangot váltott ki, és számos országban indult vizsgálat az ügyben.
Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást a robbantásokkal kapcsolatban. Az ukrán főügyészi hivatal idén július elején szintén állást foglalt az ügyben, megállapítva, hogy Kijevnek nem volt köze az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásához. Ezzel párhuzamosan az ukrán fél javasolta egy közös nyomozócsoport létrehozását Németországgal, amelynek ügyészsége azt gyanítja, hogy a 2022-ben elkövetett robbantások mögött ukrán állami szervek állhattak. Ez a javaslat is az ukrán vezetés azon szándékát tükrözi, hogy teljes mértékben együttműködjön a tények feltárásában és a felelősök azonosításában, eloszlatva a Kijevvel szembeni esetleges gyanút.
A nemzetközi nyomozás és a bírósági eljárások folyamatosan zajlanak, és a felek közötti kommunikáció kiemelten fontos a bizalom fenntartása és a partnerségi kapcsolatok megőrzése érdekében, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása