Ukrajnában egyre élesebbé válik a vita a háború alatti választások megtartásáról, ahol Volodimir Zelenszkij elnök és Mihajlo Fedorov, a közelmúltban menesztett védelmi miniszter álláspontja élesen eltér. Fedorov szerint a demokratikus folyamatok fenntartása alapvető fontosságú, míg Zelenszkij óriási kockázatnak tartja a szavazás megrendezését a jelenlegi körülmények között. Ez a nézeteltérés komoly politikai feszültséget generál egy olyan időszakban, amikor az ország egysége kulcsfontosságú lenne.
Mihajlo Fedorov, aki korábban védelmi miniszterként szolgált, nyilvánosan felvetette a háborús választások szükségességét, kijelentve, hogy a szavazás elodázása Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálná. Az elnöki hivatal ellenzi ezt az álláspontot, Zelenszkij pedig egyenesen „rossz útnak” nevezte Fedorov törekvéseit. Az elnök szerint a választások megtartása egy cunamihoz hasonlóan megosztaná az országot, veszélyeztetve a független állam megőrzését. Fedorov azonban kitart amellett, hogy a nehézségek ellenére a választások megszervezhetők.
A volt miniszter a korrupciós ügyek kapcsán is bírálta az elnöki hivatalt, felvetve Zelenszkij felelősségét a közeli munkatársakat érintő visszaélésekben. Kijelentette, hogy sosem gondolta volna, hogy a védelmi minisztériumban magáncégek nevezhetnek ki osztályvezetőket, vagy hogy nyomásgyakorlás történik nyomozások felelőseire. Ezek a nyilatkozatok tovább növelik a nyomást Zelenszkijen, miközben Fedorov népszerűsége folyamatosan emelkedik.
Mihajlo Fedorov hét évet töltött különböző kormányzati pozíciókban, és mindössze 35 éves kora ellenére jelentős politikai súllyal rendelkezik. Menesztése után Zelenszkij több pozíciót is felajánlott neki, de Fedorov ezeket érdemi jogkörök hiányára hivatkozva elutasította. Távozása ellenére egy korábbi követelése mégis teljesült, amikor Zelenszkij menesztette a vezérkari főnököt és a hadsereg főparancsnokát, Olekszandr Szirszkijt, akivel Fedorovnak feloldhatatlan konfliktusa volt.
Fedorov korábban digitális fejlesztési miniszterként kulcsszerepet játszott Ukrajna modernizációjában. Nevéhez fűződik a dróngyártás felfuttatása, amely mára az ukrán védelem egyik legfontosabb erejévé vált. Emellett ő érte el Elon Musknál, hogy az oroszok számára blokkolják a Starlink műholdas internethez való hozzáférést Ukrajna területén, ezzel nehezítve az orosz drónok navigációját. Az ország digitalizációja, valamint a polgári ügyintézés internetre költöztetése háborús körülmények között is az ő érdeme.
A közvélemény-kutatások is alátámasztják Fedorov növekvő népszerűségét. A bizalmi indexet tekintve 63 százalékkal a második helyen áll Valerij Zaluzsnij korábbi főparancsnok mögött, megelőzve Zelenszkijt, aki 56 százalékkal a harmadik. Ez a támogatottság erős alapot biztosít politikai ambícióihoz, és lehetővé teszi számára, hogy nyíltan megkérdőjelezze az elnöki álláspontot.
Fedorov fellépése nem csupán egy volt miniszter kritikája, hanem egyre inkább egy önálló politikai erő megjelenését jelzi Ukrajnában. Azzal, hogy a választások elodázását Putyin akaratának érvényesüléseként írja le, közvetlenül kompromittálja az elnöki hivatal álláspontját, és Zelenszkijt nehéz helyzetbe hozza. A korrupciós ügyekben felvetett elnöki felelősség kérdése szintén aláássa Zelenszkij tekintélyét, hiszen ha tudott a visszaélésekről, akkor felelős, ha nem, akkor kompetenciája kérdőjeleződik meg.
Fedorov a modernizáció és a korszerű Ukrajna szimbólumává vált sokak szemében, mind a civil szférában, mind a védelem területén. Ez a kép erősíti politikai pozícióját, és lehetővé teszi számára, hogy a társadalmi elégedetlenséget is meglovagolja. A háború alatti demokratikus folyamatok hangsúlyozása, miszerint „a demokrácia nem a békeidő luxusa”, mélyen rezonálhat az ukrán társadalomban, amely a szabadságáért és függetlenségéért harcol. A politikai rivalizálás felerősödése azonban megoszthatja az országot, ami a háborús erőfeszítések szempontjából rendkívül kockázatos lehet.
A választások háborús körülmények közötti megtartása számos komoly logisztikai és biztonsági kihívást vet fel, amelyeket Zelenszkij is hangsúlyoz. Az orosz drón- és rakétatámadások miatt kockázatos lenne nagyobb tömegeket gyűjteni kampányrendezvényeken vagy szavazóhelyiségek ezreiben. A választói névjegyzékek elavultak, hiszen az utolsó elnöki és parlamenti választásokat 2019-ben tartották, már akkor is a megszállt területek nélkül.
Ráadásul az ország lakosságának pontos száma sem ismert: a becslések 27 és 35 millió között mozognak, szemben az 1991-es 50 millióval. Milliók menekültek külföldre, és sokan belső menekültként élnek az országon belül. A fronton harcoló katonák szavaztatása is megoldatlan kérdés, ahogy az oroszok által megszállt területeken élők választójoga is. Ukrajna területének egyötöde orosz ellenőrzés alatt áll, ami további bonyodalmakat jelent.
Zelenszkij korábban decemberben utalt arra, hogy Ukrajna 2-3 hónapon belül készen állhatna a választásokra, amennyiben az Egyesült Államok és európai partnerek garantálják a biztonságot, de ez az állítás inkább az ellenkezőjét támasztotta alá, mivel a biztonsági garanciák nyilvánvalóan nem biztosíthatók. Fedorov azonban hisz abban, hogy a logisztikai nehézségek megoldhatók, és a katonák helyben, a külföldön élők pedig a képviseleteken szavazhatnának. A vita kimenetele alapvetően befolyásolhatja Ukrajna politikai jövőjét és a háború utáni újjáépítés folyamatát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása