Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy olyan döntést hozott, amely jelentős politikai következményekkel járhat. A népszerű védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov menesztése nem csupán politikai válságot idézett elő, hanem egyúttal megerősítette egykori bizalmasának pozícióját is. Fedorov népszerűsége az elbocsátás után jelentősen megugrott, ezzel az elnök egy potenciális politikai riválist teremtett magának.
Az ukrán közvélemény elsöprő többséggel elutasította az elnök lépését. A Rating Group július 22-i felmérése szerint a megkérdezettek 72 százaléka ellenezte Fedorov menesztését, és mindössze 5 százalék támogatta azt. Ez a döntés egyetlen hét alatt drámaian megváltoztatta Fedorov politikai megítélését, bizalmi mutatója 35-ről 65 százalékra emelkedett, ezzel megelőzve magát az államfőt is.
Fedorov ezzel a lépéssel Ukrajna legnépszerűbb politikusai közé került, akik esélyesek lehetnek egy esetleges elnökválasztáson. Menesztését követően ezrek vonultak az utcára, visszahelyezését követelve. A kialakult politikai patthelyzet egyelőre feloldhatatlannak tűnik, mivel Fedorov kizárólag a védelmi minisztérium irányítását fogadná el, miközben Zelenszkij más pozíciókat ajánlott fel neki.
Mihajlo Fedorov 2019 óta Zelenszkij egyik legközelebbi szövetségesének számított, kezdetben tanácsadóként, majd a digitális átalakításért felelős tárcavezetőként és miniszterelnök-helyettesként szolgált. Védelmi miniszteri pozícióját is betöltötte. Fiatalságával, reformorientált múltjával és azzal az ígéretével, hogy szakít a régi, korrupt politikai elittel, egyre inkább azt a karaktert testesíti meg, amely 2019-ben Zelenszkijt is hatalomra segítette, így „Zelenszkij 2.0”-ként pozicionálhatná magát.
A politikusok bizalmi rangsorát Valerij Zaluzsnij, a londoni nagykövetként szolgáló volt főparancsnok vezeti 70 százalékkal. Őt követi Fedorov a második helyen 65 százalékkal, majd Kirilo Budanov elnöki hivatalvezető 62 százalékkal. Zelenszkij jelenleg a negyedik helyen áll 59 százalékos mutatóval.
Egy esetleges elnökválasztás első fordulójában a válaszadók 22,3 százaléka Zelenszkijre, 14,9 százaléka Zaluzsnijra, és 13,4 százaléka Fedorovra szavazna, aki korábban nem szerepelt az ilyen felmérésekben. Volodimir Feszenko politikai elemző szerint a verseny január óta háromfős volt (Zelenszkij, Zaluzsnij, Budanov), de mostanra négyfősre bővült. Feszenko kiemelte Fedorov erősségeit, mint Ukrajna legsikeresebb reformerének és a drónhadviselés atyjának a képe.
Fedorov gyors felívelése nagyrészt a körülötte kialakult hirtelen médiafelhajtásnak köszönhető, hiszen július elején az ukrán választók közel fele még nem is tudta, ki ő. Az elemzők óva intenek a messzemenő következtetések levonásától a jelenlegi adatokból. Fedorov további politikai karrierje azon múlik, hogy csatlakozik-e az ellenzékhez, visszatér-e Zelenszkij csapatába, vagy esetleg teljesen kivonul az üzleti életbe.
Amennyiben ultimátumai után mégis védelmi miniszterként térne vissza, azt a közvélemény egyértelműen Zelenszkij vereségeként és Fedorov győzelmeként értékelné. A politikai elemzők szerint a kialakult helyzet jelentősen befolyásolhatja Ukrajna belső stabilitását és a jövőbeni politikai erőviszonyokat. A népszerűség változásai rávilágítanak a közhangulat érzékenységére és a vezetői döntések súlyára.
A választások időpontja kulcsfontosságú kérdés Ukrajnában. A 2022 óta érvényben lévő hadiállapot kifejezetten tiltja a voksolás megtartását, és annak feloldására vagy a vonatkozó jogszabályok módosítására aligha kerül sor valamilyen tűzszünet előtt. Oroszország eddig nem mutatott hajlandóságot a fegyverszünetre, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
Ukrán civil szervezetek bírálják a választások hadiállapot idején történő potenciális megrendezését. Érvelésük szerint az komoly biztonsági kockázatokkal járna, és nem lehetne biztosítani a demokratikus, tisztességes és valódi versenyen alapuló feltételeket. Ez a helyzet bizonytalanná teszi a politikai jövőt és a demokratikus folyamatok menetét a háború sújtotta országban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása