Zambia és az Egyesült Államok több hónapos egyeztetés után véglegesített egy jelentős, ötéves egészségügyi megállapodást. A 3,6 milliárd dollár összértékű program célja Zambia egészségügyi rendszerének fejlesztése, amelyhez az Egyesült Államok 1,5 milliárd dollárral járul hozzá, míg Zambia 2,1 milliárd dollárt fordít saját forrásaiból. A megállapodás aláírását megelőzően azonban komoly viták zajlottak az egészségügyi adatok és biológiai minták átadásáról, amelyeket végül a zambiai fél kérésére eltávolítottak a szerződésből.
Roma Chilengi zambiai egészségügyi miniszter bejelentése szerint a megállapodásból kikerültek azok a rendelkezések, amelyek kötelezték volna az országot egyéni betegek egészségügyi adatainak és biológiai mintáinak átadására. Az amerikai fél korábban azzal érvelt, hogy ezek az információk kulcsfontosságúak az új fertőző betegségek felismerésében és a járványok megelőzésében. Az afrikai országok azonban aggódtak, hogy az adatok átadása nem járna automatikus hozzáféréssel az azok felhasználásával kifejlesztett gyógyszerekhez és kezelésekhez.
Zambia sikeresen kiállt szuverenitása és adatvédelmi elvei mellett, miközben továbbra is biztosítja az amerikai finanszírozású programok ellenőrzéséhez szükséges információkat. Chilengi miniszter szerint az új megállapodásban már nincs olyan kitétel, amely biológiai minták átadására kötelezné az országot. Az egyéni betegek egészségügyi adatainak átadása sem szerepel a véglegesített szövegben, csupán a programok működésének ellenőrzéséhez szükséges információk biztosítása.
Az Egyesült Államok az elmúlt időszakban több afrikai országgal kötött hasonló egészségügyi megállapodásokat, melyek némelyike tartalmazta az adat- és mintagyűjtésre vonatkozó feltételeket. Zimbabwe például korábban elutasított egy amerikai egészségügyi egyezményt pontosan ezen feltételek miatt, mondván, hogy az ország lényegében tudományos kutatásokhoz biztosítana alapanyagot, anélkül, hogy garantált lenne a hozzáférés a későbbi kezelésekhez. Válaszul az Egyesült Államok megszüntette zimbabwei egészségügyi támogatását.
Namíbia és Ghána kormánya is kifogásolta, illetve elutasította az amerikai javaslatok egyes részeit, ami rávilágít a szélesebb körű afrikai ellenállásra az adatátadási feltételekkel szemben. A zambiai tárgyalások során felmerült egy másik érzékeny téma is: a kritikus ásványkincsek, különösen a réz ügye. Zambia jelentős réztermelő, és ásványkincsei stratégiai fontosságúak a nagyhatalmak, köztük az Egyesült Államok számára.
Az év elején felmerült a gyanú, hogy Washington az egészségügyi finanszírozást az amerikai vállalatok számára biztosított ásványkincs-hozzáféréssel kívánja összekapcsolni. Chilengi miniszter azonban hangsúlyozta, hogy a most aláírandó egészségügyi megállapodás nem tartalmaz rendelkezéseket kritikus ásványkincsekre vonatkozóan. A miniszter azt is kijelentette, hogy nincs tudomása külön ásványkincs-megállapodásról sem, amely az egészségügyi egyezmény részeként tárgyalás alatt állna.
Ez az eset rávilágít az amerikai külföldi segélyezési politika átalakulására is. Donald Trump kormányzata alatt az Egyesült Államok egyre inkább a közvetlen, kétoldalú megállapodásokra helyezi a hangsúlyt, felváltva a korábbi, USAID-en keresztül történő támogatási rendszert. Washington célja, hogy az afrikai országok nagyobb részt vállaljanak saját egészségügyi kiadásaikból, miközben az amerikai támogatás fokozatosan csökken. Ez a stratégia azonban kihívások elé állítja az afrikai nemzeteket, amelyek számára az amerikai pénzügyi segítség továbbra is létfontosságú.
Zambia számára az Egyesült Államok a HIV/AIDS, malária és más közegészségügyi programok egyik legjelentősebb külső finanszírozója. A mostani megállapodás tehát egyfajta kompromisszumot jelent mindkét fél számára. Zambia hozzájut a szükséges pénzügyi támogatáshoz, miközben megőrzi szuverenitását az érzékeny egészségügyi adatok felett. Az amerikai fél pedig továbbra is fenntartja befolyását a régióban, bár rugalmasabban kell kezelnie a helyi igényeket és aggodalmakat.
A zambiai siker precedenst teremthet más afrikai országok számára is, akik hasonló tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Államokkal. Ez azt jelzi, hogy az afrikai nemzetek egyre inkább hajlandóak és képesek kiállni saját érdekeikért és feltételeket szabni a nemzetközi együttműködések során. Az ügy egyben jelzi a globális egészségügyi együttműködésben rejlő feszültségeket is, különösen az adatvédelem, a szuverenitás és a fejlesztési segélyekhez való hozzáférés kérdésében.
A jövőben várhatóan tovább folytatódnak a viták arról, hogy milyen feltételekkel valósulhat meg a hatékony és kölcsönösen előnyös egészségügyi partnerség Afrika és a nyugati országok között. Az Egyesült Államoknak feltehetően alkalmazkodnia kell ehhez az új dinamikához, ha meg kívánja őrizni befolyását és együttműködési lehetőségeit a kontinensen. Az afrikai országok egyre inkább ragaszkodnak ahhoz, hogy a segélyek ne járjanak együtt olyan feltételekkel, amelyek sértik nemzeti érdekeiket vagy hosszú távú fejlődésüket, ami egy erősebb, önállóbb Afrika képét vetíti előre a nemzetközi színtéren.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása