Több tízezren vettek részt egy nagyszabású zágrábi demonstráción, amely az országban illegálisan lerakott, részben veszélyes hulladék azonnali eltávolítását és a felelősök elszámoltatását követelte. Ez a megmozdulás az utóbbi évek egyik legnagyobb horvátországi tüntetése volt, rávilágítva a környezetvédelmi problémák mélységére és a lakosság elégedetlenségére. A „Sétálj Likáért, sétálj Horvátországért” elnevezésű eseményt a „Gospic az otthonunk” civil kezdeményezés szervezte.
A tüntetők szerint a Gospic környéki hulladékbotrány nem egyedi eset, hanem a horvát hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi rendszer alapvető hiányosságait mutatja. A résztvevők olyan transzparenseket vittek, mint „Horvátország tüdeje már nem kap levegőt” és „Állítsátok meg Horvátország pusztítását”, politikai felelősségre vonást sürgetve. A hatóságok mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot fedeztek fel Gospic közelében, egy korábbi mezőgazdasági kombinát területén.
A hulladék jelentős része 2023-ban és 2024-ben érkezett Horvátországba Olaszországból, ahol újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel. Ezt követően az anyagot részben elföldelték, részben pedig a szabad ég alatt halmozták fel. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) nyomozást indított az ügyben, mivel a gyanú szerint a törvénytelenül elhelyezett hulladék Szlovéniából és Németországból is származhatott.
A környezetvédők aggodalmukat fejezték ki, miszerint a lerakott anyagok között egészségügyi és egyéb ipari hulladék is található, mely súlyosan szennyezi a talajt, a levegőt és a vizet. Ez különösen aggasztó Lika régiójában, amely Horvátország egyik legnagyobb, érintetlen természeti területekkel rendelkező vidéke. Szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki a hulladékban, valamint PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben.
A kormány közlése szerint a térség ivóvizét rendszeresen ellenőrzik, és a horvát közegészségügyi intézet vizsgálatai alapján az fogyasztásra alkalmas. A tüntetők ugyanakkor azzal vádolták a kormányt, hogy túl lassan reagál a kialakult helyzetre. A civil kezdeményezés szerint a kormány csak a szombati országos demonstráció hatására gyorsította fel az intézkedéseit, miután másfél éven keresztül hiába próbáltak egyeztetni a miniszterelnökkel.
Az illegális hulladéklerakás ügye az elmúlt hetek egyik legsúlyosabb horvát belpolitikai konfliktusává vált, amely széles körű politikai visszhangot váltott ki. Zoran Milanovic köztársasági elnök korábban támogatásáról biztosította a tüntetőket, jogosnak nevezve az emberek követelését a gyorsabb hatósági fellépésre és a felelősség megállapítására. Az államfő „ökocídiumnak” minősítette a Gospic térségében történteket, ezzel is nyomatékosítva a probléma súlyosságát.
Andrej Plenkovic miniszterelnök Gospicba látogatott, ahol miniszterekkel, helyi önkormányzati és intézményi képviselőkkel tárgyalt az ügyről. A kormányfő megértését fejezte ki az emberek aggodalma iránt, ugyanakkor kijelentette, hogy „semmilyen tüntetés nem fog segíteni” a probléma megoldásában. Hangsúlyozta, hogy a kormány feladata a hulladék jogszerű és szakmailag megfelelő eltávolítása, valamint a környezet védelmének biztosítása.
Az ellenzék bizalmi szavazást kezdeményezett Andrej Plenkovic kormánya ellen, és a parlament Zoran Milanovic kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az ügyben. Ez a politikai lépéssorozat rávilágít a probléma központi szerepére a horvát belpolitikában, és a kormányra nehezedő nyomásra a gyors és hatékony megoldás érdekében.
A törvényhozás augusztus 21-én elfogadta a kormányzó többség határozati csomagját, amely folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő. Ez a határozat arra kötelezi a kormányt, hogy 90 napon belül részletes jelentést nyújtson be a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és a környezeti kockázatokról. A kormány már kiválasztotta a kármentesítés első szakaszát végző vállalkozót, amelynek feladata a felszínen található hulladék eltávolítása lesz.
Az illegális hulladéklerakás ügye nem csupán egy lokális környezeti probléma, hanem egy szélesebb körű rendszerszintű kihívás Horvátország számára. A demonstrációk, a politikai viták és a parlamenti intézkedések mind azt mutatják, hogy a horvát társadalom és a politikai elit egyre nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelemre és a fenntartható hulladékgazdálkodásra. A következő időszakban kulcsfontosságú lesz a kormány ígéreteinek betartása és a kármentesítési folyamat hatékony végrehajtása.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása