Venezuela, az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) egyik alapító tagja, fontolgatja a kilépést a kartellből. Az elképzelés amerikai tisztviselőkkel folytatott tárgyalások során merült fel, bár végleges döntés még nem született. Ezzel párhuzamosan Washington arról is egyeztet Caracasszal, hogy jelentős részesedést szerezzen a dél-amerikai ország olajmezőiben. Ez a potenciális lépés komoly következményekkel járhat az olajpiacra és az OPEC jövőjére nézve, tovább gyengítve a kartell globális befolyását.
A venezuelai vezetés az amerikai tisztségviselőkkel folytatott megbeszéléseken vetette fel az OPEC-ből való kilépés lehetőségét. Ezek a tárgyalások egy szélesebb körű megállapodás részeként zajlanak, melynek keretében az Egyesült Államok jelentős befolyást szerezne Venezuela olajiparában. Bennfentesek szerint az is szóba került, hogy az USA több olajmezőre akár százéves bérleti jogot kaphatna, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Ez a fejlemény a caracasi politikai átrendeződés eredménye, amely Donald Trump elnöksége alatt kezdődött, amikor az Egyesült Államok átvette az ország olajbevételeinek irányítását Nicolás Maduro megbuktatását követően.
Az amerikai kormányzat közvetlen szerepvállalása a venezuelai olajszektorban illeszkedik az úgynevezett Donroe-doktrínába, melynek célja az amerikai befolyás kiterjesztése a nyugati féltekén. Az akkori elnök Venezuelát az 51. tagállamnak nevezte, és kijelentette, hogy az USA rendelkezik az ország olajkészletei felett. Ez a stratégia egy szélesebb mintázatba illeszkedik, melynek keretében Washington más ásványkincsekkel kapcsolatos vállalatokban, mint az Intel vagy a Lithium Americas, is részesedést szerzett. Venezuela termelése az elmúlt években drasztikusan visszaesett a szankciók és a belpolitikai válság miatt, júliusban az ország napi 1,16 millió hordó olajat termelt, ami a tíz évvel ezelőtti mennyiség alig fele.
Az OPEC egysége már most is törékeny, ami felerősíti Venezuela esetleges kilépésének jelentőségét. Négy hónappal ezelőtt az Egyesült Arab Emírségek jelentette be távozását a kartellből, miközben Irak és más tagországok is nyilvánosan fejezték ki elégedetlenségüket a tagsági kötelezettségek miatt. Ha Venezuela is kilépne, az tovább fokozná a kétségeket azzal kapcsolatban, hogy a Szaúd-Arábia vezette szervezet képes-e fenntartani befolyását a nyersolajárak alakítása felett. Bár a jelenlegi alacsony venezuelai termelési volumen miatt a kilépés önmagában nem rázná meg azonnal az olajpiacot, a kartell további felbomlása akár egy 2020-ashoz hasonló árháborút is kirobbanthatna.
Egyes amerikai tisztségviselők egy olyan olajipari szövetséget vizionálnak az Egyesült Államok és Venezuela között, amely érdemben csökkenthetné az OPEC befolyását. Caracas jelenleg nem esik az OPEC termelési kvótái alá a drasztikus termeléscsökkenés miatt, de a szervezettől való elszakadás hosszú távon mentesítené az országot bármilyen jövőbeli termelési korlátozástól. Ez lehetővé tenné Venezuela számára a kitermelés maximalizálását, ami Washington érdekeivel is egybeesik, hozzájárulva a globális kínálat növeléséhez. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint ez a lépés tovább növelné az elkövetkező években várható globális olajkínálati többletet, és megnyitná az utat a nemzetközi olajvállalatok előtt is, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a venezuelai olajipar újjáépítésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása