A visegrádi négyek (V4) miniszterelnökei – Magyar Péter (Magyarország), Donald Tusk (Lengyelország), Andrej Babiš (Csehország) és Robert Fico (Szlovákia) – Pozsonyban tartottak találkozót, amelyet az Európai Unió soros elnökségét betöltő Írország kormányfője, Micheál Martin is megtisztelt jelenlétével. Robert Fico szlovák miniszterelnök a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a V4-ek „újra élnek”, hangsúlyozva a csoport megújult erejét és képességét a problémák nyílt megnevezésére. A megbeszélések középpontjában a migráció, a határvédelem, az EU következő hétéves költségvetése és a gazdasági kihívások álltak, amelyek kapcsán a résztvevők konkrét és gyakorlati megoldásokat sürgettek.
A pozsonyi várban zajló találkozón Magyar Péter magyar miniszterelnök kiemelte, hogy „különleges lehetőség”, hogy anyanyelvén szólhat a résztvevőkhöz, és üdvözölte a konkrét, „nem bülbül nyelven” folytatott egyeztetéseket. A magyar kormányfő szerint erős Közép-Európa nélkül nincs erős EU, ezért támogatta Fico javaslatát a gyakoribb egyeztetésekre. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Európának el kell döntenie, túlélni vagy győzni akar, amihez elengedhetetlen a konkrétumokról való beszéd az ideológiai kérdések helyett. Kifejezte reményét, hogy a V4-ek által képviselt álláspontokat be is tartják, különösen a határvédelem területén, ahol büszkeségét fejezte ki a közös erőfeszítésekre.
A megbeszélések során Magyar Péter részletesen kitért arra a problémára, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet az Európai Uniónak a közös határok védelméért. Ezt az állapotot elfogadhatatlannak nevezte, különösen annak fényében, hogy a világ megváltozott, és ma már 19-20 tagállam is a szigorú határvédelem mellett áll. Andrej Babiš cseh miniszterelnök „abszurd örökségnek” minősítette ezt a helyzetet, és megértését fejezte ki Magyarország felé. A magyar kormányfő felhívta a figyelmet az atomerőművek biztonságára, megemlítve, hogy a Paks II. atomerőművet a nyáron kis híján le kellett állítani, miközben az EU részéről nem érkezett segítség, sőt, egyes országok még fel is jelentették Magyarországot a Duna hajózhatósági problémái miatt.
Az üzemanyagárak kérdésében a miniszterelnök rámutatott, hogy bár több országban is volt védett ár, a válságok nem múlnak el, és a kialakult dízelhiány, valamint az ársapkák terhei meghaladják a tagállami költségvetések teherbíró képességét. Konkrét javaslatokat és számokat vár az EU hétéves költségvetésében az európai cégek támogatására, mivel a jelenlegi helyzetben számos vállalat megy csődbe. Üdvözölte, hogy ebben a kérdésben partnerekre talált a közép-európai országokban, és bízik abban, hogy közösen meg tudják magyarázni az EU-nak a határvédelemmel kapcsolatos büntetés tarthatatlanságát.
A napi egymillió eurós büntetés egy korábbi bírósági ítélet eredménye, amely Magyarország migrációs szabályozásait kifogásolta. Andrej Babiš cseh miniszterelnök felidézte, hogy 2016-ban Orbán Viktor kerítést épített a határon, ami szerinte „megmentette Európát”, és a bíróság éppen ezért bünteti Magyarországot. Babiš szerint több európai országon is látszik, hogy nem követték Magyarország vagy Csehország útját, és példaként említette a belgiumi migránsok által elkövetett erőszakos cselekményeket, amelyekkel szemben az európai bíróságok az emberi jogokra hivatkozva védik a migránsokat.
Robert Fico szlovák miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a V4-ek racionálisak, és gyakran előbb kimondták az igazságot bizonyos témákban, mint a többi uniós tagállam, még akkor is, amikor ezek a kérdések tabunak számítottak az EU-ban. A magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy a V4-ek pont akkor csatlakoztak az Unióhoz, amikor a szolidaritás alábbhagyott, és most sem kérnek többet, mint a korábban csatlakozott országok, csupán ugyanannyit. A találkozó résztvevői között voltak olyan témák, amelyek összekötik, és olyanok is, amelyek szétválasztják őket, de Fico szerint sikerült a közös álláspontot képviselő témákra fókuszálni, elkerülve a formális beszédet.
A magyar miniszterelnök szerint az európai helyzet jelentősen megváltozott, és ma már sokkal szigorúbbak a migrációs szabályozások, mint az ítélet születésekor. Emiatt jó esélyt lát arra, hogy a napi egymillió eurós büntetést felfüggesztik. Kiemelte, hogy a szerb–magyar határon tapasztalható migránsszám-csökkenés nem az EU migrációs paktumának, hanem a határkerítésnek köszönhető. Magyarország számára „szóba sem jöhet” a szabályozás enyhítése, mivel az Európai Bíróság egy korábbi döntése jogellenesnek ítélte azt.
A Ceutában kialakult válság intő jelként szolgált, és az októberi EU-csúcs vízválasztó lehet a migrációs probléma megoldásában. A V4-ek egységesen kiállnak amellett, hogy a kohéziós alapok érintetlenek maradjanak, és kérik az országok specifikus helyzetének figyelembevételét az EU következő hétéves költségvetésének tárgyalásakor. Fico elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes forrásokat a nemzeti költségvetésekből csoportosítsanak át. Az ír miniszterelnök elismerte a migráció jelentette kihívást, és szélesebb körű párbeszédet ígért a témában.
Magyar Péter reménykedik az EU szolidaritásában, különösen a mezőgazdaság területén, amelyet „a lét szélén” lévő szférának nevezett. Figyelmeztetett, hogy ha az Unió nem talál megoldást erre a problémára, a mezőgazdaság is az ipar sorsára juthat, amelyet szerinte sikerült tönkretenni. Az EU hétéves költségvetésével kapcsolatban fair megoldást sürgetett, és ellenezte a különbözőségek felszámolására adott források csökkentését.
Robert Fico javaslatot tett arra, hogy a V4-ek miniszterelnökei minden Európai Tanács-ülés előtt találkozzanak, sőt, már az ülések előtt is egyeztessék álláspontjukat. Ez a kezdeményezés megerősítheti a visegrádi országok koordinációját és közös fellépését az uniós döntéshozatalban. A pozsonyi találkozó rávilágított a régió azon törekvésére, hogy pragmatikus és konkrét megoldásokat találjon az Európát érintő kulcskérdésekre, miközben megőrzi saját szuverenitását és érdekeit az uniós keretek között.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása