Az Európai Unió tagállamainak minisztereiből álló Tanács csütörtökön elfogadta azt a rendeletet, amely közös rendszert hoz létre az EU területén illegálisan tartózkodó személyek visszaküldésére. A jogszabály szigorúbb kötelezettségeket ír elő az elutasított menedékkérők számára, és lehetőséget teremt arra, hogy akár az unión kívüli „visszatérési központokba” szállítsák őket. Magyarország kormánya is a 23 támogató tagállam között volt, míg Spanyolország ellenezte a szöveget, Belgium tartózkodott, Dánia és Írország pedig belügyi kivételek miatt nem szavazott.
Az új szabályozás értelmében azoknak, akik visszatérési határozatot kapnak, kötelező lesz együttműködniük a hatóságokkal. Amennyiben valaki nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, veszélyt jelent, vagy fennáll a szökés kockázata, akár két évre is őrizetbe vehetik, indokolt esetben további fél évvel meghosszabbítva. Emellett lakhelyelhagyási tilalmat is elrendelhetnek, valamint egyéb intézkedéseket is alkalmazhatnak, mint például pénzügyi biztosítékot vagy elektronikus megfigyelést.
A nemzeti hatóságok jogosulttá válnak konkrét nyomozati intézkedések, például házkutatások és lefoglalások végrehajtására, a hatékony visszatérés előkészítése és biztosítása érdekében. A kísérő nélküli kiskorúak kivételével a visszatérési határozatot kapó migránsokat át lehet majd szállítani olyan, EU-n kívüli ország területén található visszatérési központokba, amelyek hajlandóak befogadni őket. Ezeket a megállapodásokat kizárólag olyan harmadik országokkal lehet megkötni, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a nemzetközi jogot és a visszaküldés tilalmának elvét.
A központok funkcionálhatnak végcélként vagy köztes állomásként is a visszaküldési folyamatban. Korábban Olaszország kormánya már próbálkozott hasonló központ létrehozásával Albániában, azonban ez jogi és egyéb nehézségekbe ütközött.
A most elfogadott rendelet eredetileg annak a szélesebb körű menekültügyi és migrációs csomagnak volt a része, amelynek kulcselemeiről az Európai Parlament és a Tanács már 2023-ban megállapodott. Fontos megjegyezni, hogy a teljes paktumról akkor még nem született megállapodás, és a visszaküldési rendelet esetében a két jogalkotó testület még az egyeztetéseket sem kezdte meg.
Malik Azmani, a javaslatért felelős európai parlamenti képviselő „a menekültügyi és migrációs csomag hiányzó elemeként” hivatkozott erre a jogszabályra. Az Európai Bizottság korábban visszavonta a visszaküldési szabályok 2018-as tervezetét, majd egy szigorúbb változatot terjesztett elő. Ez a módosított javaslat képezte az alapját a június elején megkötött alkunak a végső szövegről.
Néhány héttel az alku után az Európai Parlament is megszavazta a rendeletet. A végszavazáson a Tisza Párt, a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői igennel szavaztak, míg a Demokratikus Koalíció képviselői nemmel voksoltak. A tanácsi jóváhagyás után már csak a jogszabály kihirdetése van hátra, amely másnaptól életbe is lép.
Ez a jogszabály jelentős lépést jelent az Európai Unió migrációs politikájának szigorításában és egységesítésében. A közös visszaküldési rendszer bevezetése célja a hatékonyság növelése az illegálisan tartózkodó személyek hazatérésének biztosításában. A szigorúbb kötelezettségek és az őrizetbe vétel lehetősége erőteljesebb eszközöket ad a tagállamok kezébe a visszaküldési határozatok végrehajtásához.
Az EU-n kívüli visszatérési központok koncepciója új dimenziót nyit a migrációkezelésben, lehetővé téve a visszaküldési folyamatok részleges externalizálását. Ez a megközelítés potenciálisan tehermentesítheti az uniós tagállamokat, de egyúttal szigorú feltételeket is szab a partnerországok kiválasztásához, hangsúlyozva az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartását.
A 23 tagállam, köztük Magyarország támogatása azt jelzi, hogy széles körű konszenzus alakult ki a szigorúbb migrációs intézkedések szükségességéről az unión belül. Ez a döntés hozzájárulhat az EU külső határainak hatékonyabb ellenőrzéséhez és a migrációs áramlások kezeléséhez.
A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, ami gyors végrehajtást tesz lehetővé. A gyakorlati megvalósítás során kulcsfontosságú lesz az EU-n kívüli országokkal kötendő megállapodások sikere, amelyeknek szigorúan meg kell felelniük az emberi jogi normáknak és a visszaküldés tilalmának elvének. Az olaszországi albániai központtal kapcsolatos korábbi jogi nehézségek rávilágítanak a lehetséges kihívásokra.
Az új rendszer hatékonysága nagyban függ majd attól, hogy a nemzeti hatóságok milyen mértékben képesek érvényesíteni az előírt kötelezettségeket és intézkedéseket. Ez a jogszabály egyértelműen a migrációkezelés szigorítását célozza, és a szélesebb migrációs és menekültügyi paktum egyik utolsó, de annál fontosabb elemeként illeszkedik a teljes képbe. A jövőbeli fejlemények megmutatják, hogyan alakul a gyakorlatban az új uniós visszaküldési politika.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása