Az ukrán parlament hétfőn jóváhagyta a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló törvényjavaslatot, ami jelentős előrelépést jelenthet a magyar–ukrán kapcsolatokban, és egyben feloldhatja az Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát érintő magyar blokádot. A jogszabály elfogadása közvetlenül kapcsolódik ahhoz, hogy Magyarország engedélyezze az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások két fejezetcsoportjának megnyitását. Ez a lépés hosszú diplomáciai egyeztetések eredménye, melyek a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak biztosítására irányultak.
Az ukrán sajtó beszámolói szerint a törvény biztosítja a magyar nyelvű oktatást, valamint a kisebbségi iskolák jogi biztonságát. A jogszabály elfogadását követően azonnal megküldik Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek aláírásra. Orbán Anita magyar külügyminiszter már hétfő délelőtt jelezte, hogy Kijevből várják a híreket a törvényjavaslat jóváhagyásáról, kiemelve a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak ügyében elért előrelépés fontosságát. A külügyminiszter Luxembourgban Andrij Szibiha ukrán kollégájával is egyeztetett a két ország közötti kapcsolatok aktuális kérdéseiről.
Magyar Péter a Parlamentben hétfő délután bejelentette a törvény elfogadását, és köszönetet mondott a külügyminisztériumnak, valamint a kárpátaljai magyarok képviselőinek a munkáért. Orbán Anita hangsúlyozta, hogy bár a döntés fontos előrelépés, a folyamat még nem zárult le teljesen. Várják az ukrán elnök aláírását, a törvény hatálybalépését és a vállalások tényleges megvalósítását, melynek monitorozását a magyar kormány kiemelten fontosnak tartja. A magyar külügyminiszter szerint a jóváhagyott levelek szükségesek ahhoz, hogy kormányközi konferenciára kerülhessen sor, és az implementációt mind magyar, mind kormányközi oldalon figyelemmel kísérik majd.
Ukrajna uniós csatlakozási folyamata során Magyarország korábban többször is blokkolta a tárgyalások előrehaladását. Az orosz invázió kezdetét követően, 2022-ben az akkori magyar kormány még sürgette a tárgyalások megkezdését, később azonban húzódozott és blokkoló álláspontra helyezkedett. Ukrajnát 2023-ban nyilvánították tagjelöltté, amiről egyhangúlag döntöttek az uniós tagállamok.
Ezt követően az Orbán-kormány beleegyezett az EU tárgyalási keretébe is, ám később blokkolta az első fejezetcsoport megnyitását, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság értékelése szerint Ukrajna már készen állt erre a lépésre. Az első fejezetcsoportot idén júniusban nyitották meg, miután az ukrán és az új magyar kormány megállapodott a kárpátaljai magyarok jogainak védelméről, és ezt köztes mérföldkőként beépítették az első klaszterbe. A második fejezetcsoportról júliusban kezdtek tárgyalni, de a magyar kormány szeptemberben ismét blokkolta az összes fejezetcsoport megnyitását. A kisebbségi megállapodás körüli viták állhattak a háttérben, ahogy arról korábban is beszámoltak. A Financial Times a múlt héten jelezte, hogy a magyar kormány két fejezet esetében engedélyezheti az „eljárási, de jelképes” lépést, a levélküldést, ami a fejezetcsoportok megnyitásának előfeltétele.
Az ukrán parlament döntése kritikus fontosságú a kárpátaljai magyar közösség számára, hiszen jogi garanciákat teremt a magyar nyelvű oktatás és az iskolák működése terén. Ugyanakkor stratégiai jelentőséggel bír Ukrajna európai integrációja szempontjából is, mivel elháríthatja az egyik fő akadályt a csatlakozási tárgyalások útjából. A magyar kormány régóta hangoztatott aggodalmai a kisebbségi jogok kapcsán most részben orvosolva látszanak, ami alapvető feltétele volt a további uniós előrehaladásnak.
Fontos kiemelni, hogy a mostani lépés, a levelek jóváhagyása, csupán egy előkészítő, eljárási lépés. Ez nem egyenlő a fejezetcsoportok tényleges megnyitásával, hanem azokhoz szükséges előfeltétel. Az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha, már megköszönte Magyarországnak, hogy előkészítő szinten „zöld utat adott” a két csoport megnyitásához. A magyar fél továbbra is hangsúlyozza a törvény hatálybalépésének és a benne foglalt vállalások tényleges, gyakorlati megvalósításának fontosságát, melyet szigorúan monitorozni fognak.
A következő lépés Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírása lesz, ami után a törvény hatályba léphet. Ezt követően a magyar kormány várhatóan megküldi a szükséges leveleket, lehetővé téve a kormányközi konferencia összehívását, amelyen a két érintett csatlakozási fejezetcsoport megnyitásáról tárgyalhatnak. A folyamat azonban még nem zárult le, hiszen a törvény alkalmazásának és a kisebbségi jogok érvényesülésének folyamatos ellenőrzése kulcsfontosságú lesz a magyar fél számára.
A döntés potenciálisan új lendületet adhat a magyar–ukrán kapcsolatoknak, és hozzájárulhat Ukrajna európai uniós integrációjának felgyorsításához. A hosszú távú siker azonban azon múlik, hogy a törvényben foglaltak mennyire valósulnak meg a gyakorlatban, és mennyire biztosítottak tartósan a kárpátaljai magyar közösség oktatási jogai. A monitorozási mechanizmusok és a folyamatos párbeszéd fenntartása elengedhetetlen a bizalom további építéséhez és a nyitott kérdések kezeléséhez.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása