Pavlo Palisza, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint Oroszország újabb szárazföldi offenzívát készít elő Kijev és Csernyihiv irányába. A tisztségviselő megerősítette, hogy Moszkva továbbra is célul tűzte ki a teljes Donbász régió elfoglalását. Ez a nyilatkozat napokkal azután hangzott el, hogy a CIA igazgatója váratlan látogatást tett Moszkvában.
Palisza péntek késő este közölte, hogy bár az északi ukrán határ közelében egyelőre nincsenek konkrét időpontra vagy csapatösszevonásra utaló jelek, a moszkvai katonai vezetés mérlegel bizonyos terveket. Az ukrán vezetés prioritásként kezeli, hogy megakadályozza az orosz erők bármilyen offenzív műveletének megindítását. Oroszország emellett úgynevezett ütközőzónákat kíván létrehozni Ukrajna északi és északkeleti régióiban, Harkiv, Csernyihiv és Szumi megyékben, egy mintegy húsz kilométeres sávban, amelyet később tovább szélesíthetnek.
A Kreml eredetileg december 31-ig akarta befejezni a teljes Donbász elfoglalását, azonban a katonai vezetők több időt kértek, és legkorábban jövő márciust jelölték meg határidőként. Palisza személyes véleménye szerint azonban március 31-re is lehetetlen ezt a célt teljesíteni. Az orosz veszteségekről szólva a tisztségviselő elmondta, hogy az elesettek és megsebesültek száma február óta folyamatosan meghaladja az újonnan toborzottak és mozgósítottak létszámát.
Csak júliusban 43 ezer orosz katona esett el vagy sebesült meg, miközben mindössze 37 ezer újoncot soroztak be. Fontos megjegyezni, hogy ezeket az adatokat a Kreml nem hozza nyilvánosságra, és független forrásból sem ellenőrizhetők. Palisza kitért az orosz erők által bevetett új, sugárhajtású Banderol drónokra is, amelyeket egyre nagyobb számban alkalmaznak, különösen Kijev térségében.
Az ukrán tisztségviselő szerint nem minden rendelkezésre álló légvédelmi elfogóeszköz kellően hatékony az új típusú drónok ellen, és Oroszország a jövőben tovább növeli majd a bevetésüket. Egy éjszakai támadásban, amelyben Kijevtől nyugatra legalább 37 ember vesztette életét, szintén ilyen drónokat használtak.
Pavlo Palisza nyilatkozata napokkal azután hangzott el, hogy John Ratcliffe, a CIA igazgatója váratlan moszkvai látogatást tett. Ez volt az első ismert CIA-vezetői vizit az orosz fővárosban azóta, hogy Bill Burns 2021 végén ott járt, amikor még sikertelenül próbálta lebeszélni Vlagyimir Putyint a háborúról. A látogatás időzítése és jellege számos kérdést vet fel a két ország közötti kommunikációról.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel egyeztetett, akinek az országából indult meg 2022 februárjában az Ukrajna elleni szárazföldi invázió. Ez a találkozó is rávilágít a regionális szövetségek és a katonai együttműködés fontosságára a konfliktusban. A Wall Street Journal nyugati hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország egy újabb tömeges mozgósítás alapjait fekteti le, amelyre a szeptember végi választások után kerülhet sor.
Az ukrán hírszerzési információk egy esetleges újabb orosz offenzíváról Kijev és Csernyihiv irányába súlyos eszkalációt jelenthetnek a konfliktusban. Kijev, mint az ország fővárosa, stratégiai és szimbolikus jelentőséggel bír, és egy ellene irányuló támadás jelentősen megváltoztathatná a háború dinamikáját. A Donbász teljes elfoglalására irányuló orosz törekvés pedig azt mutatja, hogy Moszkva nem mondott le eredeti területi céljairól, annak ellenére, hogy a katonai vezetők szerint a kitűzött határidők nehezen tarthatók.
Az orosz veszteségek és az újoncok bevonulási arányának elemzése rávilágít a humánerőforrás-gazdálkodás kihívásaira az orosz hadseregben. Bár a számok nem ellenőrizhetők független forrásból, ha Palisza adatai pontosak, az hosszú távon fenntarthatatlanná teheti a jelenlegi hadviselési formát. Az új típusú, sugárhajtású drónok bevetése és azok hatékonysága elleni védekezés hiányosságai új kihívások elé állítják az ukrán légvédelmet, és potenciálisan növelhetik a civil áldozatok számát.
Az ütközőzónák létrehozására vonatkozó orosz szándék Ukrajna északi és északkeleti régióiban arra utal, hogy Oroszország tartósan meg kívánja változtatni a határ menti területek biztonsági helyzetét. Ez a lépés további területi veszteségeket jelentene Ukrajnának, és egyfajta "szürke zónát" hozna létre, amely megnehezítené a stabilizációt és a helyreállítást. A potenciális tömeges mozgósítás pedig azt jelzi, hogy Oroszország hosszú távra rendezkedik be a konfliktusra, és képes további erőforrásokat bevonni a háború folytatásához.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szombaton kijelentette, hogy felkészültek egy NATO-tagállammal szembeni orosz provokációkra és az általános orosz eszkalációra, Mark Rutte NATO-főtitkár értékelésére hivatkozva. Ez a nyilatkozat aláhúzza a regionális feszültségek növekedését és a NATO-tagállamok fokozott készültségét. Tusk szerint a következő hat hónap döntő jelentőségű lesz, és Lengyelországnak, mint NATO-tagállamnak, fel kell készülnie a különböző forgatókönyvekre.
A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nagyobb támogatásra van szüksége a légtérben, ami Lengyelország és a NATO biztonsága szempontjából is kiemelten fontos. Az orosz drónok és a légvédelem kihívásai fényében ez a kérés különösen aktuálisnak tűnik. Az események összessége arra utal, hogy a konfliktus további eszkalációja várható, és a nemzetközi közösségnek fel kell készülnie a lehetséges következményekre.
A CIA igazgatójának moszkvai látogatása, Putyin és Lukasenko egyeztetése, valamint az ukrán hírszerzési információk mind egy komplex és feszült helyzetet festenek le. Az elkövetkező hónapok valóban döntőek lehetnek a háború további alakulása és a regionális biztonság szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása