Oleh Ivascsenko, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának vezetője a tekintélyes The Times című lapnak adott interjújában részletes elemzést nyújtott az Oroszországgal folytatott háború jelenlegi állásáról és az orosz katonai erőfeszítések fenntarthatóságáról. Az ukrán hírszerzés vezetőjének értékelése szerint Oroszország katonai és gazdasági erőforrásai még körülbelül egy évig elegendőek lehetnek a háború folytatásához, azonban a jelenlegi becslések alapján ezek a készletek 2028-ban várhatóan kimerülnek. Ez a prognózis kulcsfontosságú betekintést nyújt a konfliktus lehetséges időhorizontjába.
Ivascsenko állítását elsősorban azzal a megfigyeléssel támasztotta alá, hogy Moszkva egyre komolyabb és mélyülő nehézségekkel küzd a katonai toborzás terén. A hírszerzési adatok szerint az orosz hadsereg naponta mindössze 1000-1200 új katonát képes besorozni. Ezzel szemben a fronton elszenvedett napi veszteségszám jelentősen meghaladja ezt az értéket, gyakran elérve az 1400-1500 főt is. Különösen aggasztó adat, amelyet Ivascsenko hangsúlyozott, hogy ezen veszteségek megközelítőleg 60 százaléka halálos áldozatot jelent, ami rendkívül magas arány. Ez a különbség a toborzottak és a veszteségek között hosszú távon fenntarthatatlan helyzetet teremt az orosz hadsereg számára.
Az ukrán hírszerzés által készített előrejelzések szerint, amennyiben a jelenlegi tendenciákban nem következik be éles fordulat, Oroszország a következő 18 hónapban, azaz másfél év alatt, összesen 765 800 embert veszíthet el a harcokban. Ebből a jelentős számból a becslések szerint 459 480 fő esik el, míg 306 320 fő sebesül meg. Ezek a számok rendkívül súlyos emberi áldozatot jelentenek, és hosszú távon komoly demográfiai és társadalmi hatásokkal járhatnak Oroszországban. Ivascsenko becslései szerint 2028-ra az orosz 25 és 49 év közötti férfilakosság mintegy 10 százalékát érintheti közvetlenül a háború, akár halál, akár sérülés, akár mozgósítás formájában. Ez a generációt érintő arány rendkívül magasnak számít egy modern háborúban.
A rendkívül magas veszteségszámok és a háború elhúzódása az orosz lakosság körében is egyre markánsabb nyomot hagy. Az ukrán hírszerzés vezetője rámutatott, hogy a közhangulat és a morál folyamatosan romlik az országban. Egyre kevesebben támogatják aktívan a háborút, és ez a tendencia közvetlenül megmutatkozik a toborzási adatokban is. Az emberek egyre kevésbé hajlandóak önkéntesen részt venni a harcokban, ami tovább nehezíti az orosz hadsereg számára a szükséges létszám fenntartását és a frontvonalak megerősítését. A belső elégedetlenség növekedése potenciálisan destabilizáló tényezővé válhat.
Az interjú során Ivascsenko kitért Moszkva várható stratégiai lépéseire is a közeljövőben. Elmondása szerint Oroszország az ősz folyamán várhatóan fokozni fogja az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Ez a taktika nem számít újdonságnak, hiszen az orosz erők a háború kezdete óta rendszeresen, a hideg időszak beállta előtt intenzíven támadják az alapellátáshoz szükséges infrastruktúrát Ukrajnában. Ennek a stratégiának a célja valószínűleg az ukrán lakosság további megfélemlítése, a morál rombolása és az ellenállás gyengítése a téli hónapok beköszönte előtt, kihasználva a hideg időjárás okozta nehézségeket. Az ilyen jellegű támadások súlyos humanitárius következményekkel járnak, és jelentős kihívást jelentenek Ukrajna számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása