A Kaszpi-tengeren történt ukrán dróntámadás egy iráni kereskedelmi hajó ellen, melyet orosz fegyverszállításban való részvétellel gyanúsítanak, új fejezetet nyitott a két globális konfliktus, az orosz-ukrán háború és az iráni-amerikai feszültség alakulásában. Az incidens, melyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősített, komoly diplomáciai visszhangot váltott ki, Irán megtorlással fenyegetőzött, miközben Ukrajna az iráni fegyverszállításokat hozta fel a támadás indokaként.
Az ukrán elnök egy X-üzenetben erősítette meg, hogy országa hajtott végre nagy hatótávolságú csapásokat a Kaszpi-tengeren, olyan hajók ellen, amelyek Irán bevonásával katonai rakományt szállítottak, valamint egy hadihajó ellen is. Az ukrán hírszerzés továbbá dróncsapásokról számolt be a világ legnagyobb taván egy orosz olajmező, egy rakétás naszád és egy Iránból Oroszországba drónokat szállító hajó ellen. A Newsweek szerint ezek a csapások már korábban megkezdődtek.
Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi közösségi médiában vádolta Ukrajnát azzal, hogy az egyik szállítóhajót ért támadásban egy iráni matróz életét vesztette. Aragcsi felhívta az orosz és európai vezetőket, figyelmeztetve, hogy Ukrajna tette nem marad válasz nélkül, és bekérették a teheráni ukrán ügyvivőt. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter viszont indokolatlannak és alaptalannak nevezte az iráni fenyegetést, mivel Irán a fegyverszállításokkal Oroszország közvetlen tettestársává vált. Olha Sztefanyisina, Ukrajna washingtoni nagykövete szerint kormányának nem állt szándékában összekötni a két háborút, és az iráni hajó elleni támadás sem volt szándékos.
A washingtoni Center for European Policy Analysis elnöke, Alina Polyakova szerint a két konfliktus, Ukrajnában és Iránban, már Oroszország 2022-es inváziója óta összefonódott. Megjegyezte, hogy Irán fegyverekkel és Sahed drónokkal segítette az oroszokat, ami nem meglepő, tekintettel a két ország korábbi szövetségére a szír polgárháborúban. William B. Taylor, az USA korábbi kijevi nagykövete is az átfedésről beszélt, hangsúlyozva, hogy Ukrajna Oroszország gyengítésére törekszik, ezért támadja a harmadik országokból érkező fegyverszállítmányokat, nem pedig közvetlenül Iránt.
Irán évek óta szállít drónokat Oroszországnak, melyeket katonai és civil célpontok ellen is bevetnek Ukrajnában. Cserébe Oroszország fontos hírszerzési információkkal látja el Iránt az iráni konfliktus során. Az ukránok szerint Irán orosz műholdképek segítségével hajtott végre csapásokat az Öböl menti államokra. Az ukrajnai háború kitörése után Oroszország nagy számban importálta a Sahed típusú iráni drónokat, majd elkezdte gyártani saját verzióját, a Geranyt. Irán is tömegesen vetette be a Sahedeket, és az oroszok is szállítottak nekik Gerany drónokat, melyekkel az iráni rezsim a Perzsa-öböl menti olajmonarchiákat és amerikai érdekeltségeket támadta. Az izraeli légierő is támadta már az iráni kaszpi kikötőket.
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is megerősítette a két háború közötti kapcsolatot. Marco Rubio amerikai külügyminiszter viszont úgy nyilatkozott, hogy az oroszok szerepvállalása nem befolyásolja az amerikai műveleteket. Moszkva ugyanakkor örömmel figyeli, ha az amerikaiaknak is nehézségeik támadnak egy háborúban.
A Kaszpi-tenger, a világ legnagyobb sós tava, hatalmas, 371 ezer négyzetkilométeres kiterjedésével fontos kereskedelmi útvonalként is funkcionál. A Newsweek megjegyezte, hogy ezen a tenger méretű tavon száz éve nem volt jelentősebb konfliktus. Irán számára ez az északi kijárat kulcsfontosságú, mivel az Egyesült Államok blokádot vezetett be a Perzsa-öbölben lévő déli kikötői ellen. A Kaszpi-tengeren keresztül Irán számos posztszovjet államba tud árut szállítani és onnan behozni termékeket.
A Volgát és a Dont összekötő, az ötvenes években megépített hajócsatornán keresztül a Kaszpi-tengeri hajók elérhetik az Azovi-, a Fekete- és végső soron a Földközi-tengert is. Nicole Grajewski, a Sciences Po adjunktusa szerint ezt az északi útvonalat sem az Egyesült Államok, sem partnerei nem tudják korlátozni. A Kaszpi-tengeren két másik fontos kereskedelmi útvonal is áthalad, melyek Indiát és Kínát kötik össze Európával, modern Selyemútként funkcionálva. A Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal célja éppen az, hogy kikerülje a szankcionált, háborúban álló Oroszországot és Iránt, így a Kaszpi-tenger hadszíntérré válása ennek az útvonalnak is ártana.
Elizabeth Wishnick, a Columbia Egyetem kutatója kiemelte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is ezen az útvonalon reméli importálni a kritikus nyersanyagokat Közép-Ázsiából, csökkentve Kína befolyását és megkerülve Oroszországot. Ez az érdek egybeesik a kazahok és az azeriek céljaival is.
Ukrajna már hónapok óta mélységi csapásokat mér az orosz hátországra, elsősorban olajfinomítókra és raktárakra. A Kaszpi-tenger új hadszíntérré válhat a drónháborúban, és az iráni hajók támadása politikai előnyökkel is járhat. Hanna Notte, a James Martin Center kutatója szerint Ukrajnának fontos a hadszínterek szorosabb összekötése, és Zelenszkij ezzel jelezheti Trump felé, hogy Iránnal szemben az ő oldalán áll.
Ukrajna tökélyre fejlesztette drónhadviselési és drónelhárítási technológiáját, és a know-how exportőrévé vált. A kijevi vezetés többször is felajánlotta segítségét az Irán által támadott Öböl-államok légtérvédelmére, megállapodásokat kötve több országgal, és Zelenszkij elnök is járt Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben. Ez a stratégia kiterjedhet Irán északi irányú elszigetelésére is, ahogy a Responsible Statecraft elemzése is rámutat. Jennifer Kavanagh, a Defense Priorities Intézet elemzője szerint Washingtonban aggódhatnak a fejlemények miatt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása