Ukrajnában jelentős belpolitikai feszültséget okozott Mihajlo Fedorov menesztett védelmi miniszter felhívása, amelyben az elnökválasztás mielőbbi megtartását sürgette. A háború miatt elmaradt 2024-es voksolás körüli vita ezzel új szintre emelkedett, komoly kihívás elé állítva a jelenlegi vezetést. A volt tárcavezető videóüzenete felkavarta az ukrán politikai állóvizet, rávilágítva a demokratikus folyamatok és a hadiállapot közötti dilemmára.
Mihajlo Fedorov kedd esti videóüzenetében amellett érvelt, hogy Ukrajnának még egy elhúzódó háború közepette is helyre kell állítania a teljes demokratikus folyamatot. Kifejtette, hogy az ország rendszerszintű kormányválsággal küzd, amelyet a változástól való félelem és a korrupció is gyengít. Hangsúlyozta, hogy az ukrán nép készen áll egy másfajta országra, és az államnak méltóvá kell válnia polgáraihoz.
Fedorov arra is figyelmeztetett, hogy nem hagyhatják, hogy Vlagyimir Putyin döntse el, mikor választhatnak kormányt az ukránok. Bár nem utalt arra, hogy indulna-e egy esetleges választáson, egy július végi közvélemény-kutatás szerint magabiztosan legyőzné Volodimir Zelenszkijt, ha bejutna a második fordulóba. A felmérések alapján Valerij Zaluzsnij és Kirilo Budanov is népszerűbbnek bizonyult a jelenlegi elnöknél.
A videó közzétételét követően Zelenszkij elnök a parlamenttől kérte az ügyvezető védelmi miniszter, Jevhenyij Hmara megerősítését. A Rada ezt meg is szavazta, ami azt jelentette, hogy a Fedorov visszahelyezéséért tüntetők követelései nem teljesültek.
Ukrajnában 2022 óta van érvényben hadiállapot, amely az alkotmány értelmében kizárja az országos választások megtartását. Erre hivatkozva maradt el a két évvel ezelőtt esedékes elnökválasztás is, amelynek megtartását most Fedorov sürgeti. Volodimir Zelenszkij elnök eddig következetesen amellett érvelt, hogy háború idején nem tarthatók választások.
Zelenszkij korábban kijelentette, hogy Ukrajna szövetségeseinek biztonsági garanciái mellett akár 60-90 napon belül készen állna a voksolásra. Februárban felajánlotta, hogy tűzszünet fejében megtartaná az elnökválasztást, de Vlagyimir Putyin ezt az ajánlatot nem fogadta el. Donald Trump korábban szintén szorgalmazta a választások megtartását, azzal vádolva Zelenszkijt, hogy a háborút használja ürügyül a szavazás elkerülésére.
A volt miniszter felhívása megosztotta az ukrán közvéleményt és a politikai elitet. Olekszandr Merezsko parlamenti képviselő például támogatná Fedorov visszatérését a védelmi tárca élére, de a választások kiírását „nagyon veszélyesnek és irreálisnak” tartja. Szerinte ez gyengítené az országot, az egységet és az ellenálló képességet, és Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálná.
Ezzel szemben Volodimir Arjev ellenzéki képviselő úgy véli, Zelenszkij elszakadt a valóságtól, és Ukrajnának választania kell a választások és a káosz között. Még a Fedorov mellett tüntetők sem tartják jó megoldásnak az elnökválasztás kiírását háború alatt. Artem Bronzsukov ukrán politológus szerint kérdéses, hogy egyáltalán megvalósítható-e egy voksolás, miközben Oroszország folyamatosan bombázza Ukrajnát.
Nincs egyértelmű elképzelés az emberek biztonságának garantálására egy ilyen helyzetben. Hozzátette, hogy az ukrán társadalomban mélyen gyökerezik a választások szükségességének gondolata, de inkább a háború legintenzívebb szakaszának lezárulta után. A tisztességes és biztonságos választások megszervezése komoly kihívást jelentene hadiállapotban, amit maga Mihajlo Fedorov is elismert.
Kiemelte, hogy biztosítani kellene a katonák, a külföldön élő ukránok és a frontvonalban lakók szavazati jogát. Emellett pedig számolni kell az esetleges orosz befolyásolási kísérletekkel is, amelyekkel Moszkva korábban más országok esetében is próbálkozott.
Mihajlo Fedorov felvetése Volodimir Zelenszkij eddigi legkomolyabb belpolitikai kihívásának tekinthető, amely túlmutat egy kormánytag leváltásán. A volt védelmi miniszter lépése valójában nem a lehetséges jelöltek, hanem a törvényhozók elé állít egy nehéz kérdést. Mivel a hadiállapot törvényi szabályozása kizárja a választások megrendezését, a parlamentnek kellene döntenie arról, hogy alkotható-e biztonságos, jogszerű kivétel ez alól.
Alternatívaként a jelenlegi korlátozások fenntartása maradhat az egyetlen járható út. Fedorov ugyan nem jelezte indulási szándékát egy esetleges elnökválasztáson, de felszólalása a politikai főáramba emelte a demokratikus megújulás kérdését. A menesztett tárcavezető melletti tüntetések egyértelműen jelzik, hogy az ukrán társadalom kiáll a demokratikus értékek mellett, és alapvetően a szabadságáért harcol.
Elemzések szerint Fedorov rövid, de sikeres miniszteri ténykedése egy reformer imázsát építette fel, ami erősíti azokat a találgatásokat, amelyek szerint vetélytársává válhat Zelenszkijnek. Videóüzenete a háború kezdete óta a legnyíltabb kiállást jelenti a jelenlegi elnök hatalmával szemben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása