Ukrajna új megközelítést alkalmaz az orosz ballisztikus rakétatámadások elhárítására. Ahelyett, hogy kizárólag a levegőben próbálná elfogni a beérkező rakétákat, az ukrán erők most az Iszkander-indítóállások felkutatására és megsemmisítésére koncentrálnak.
Ez a stratégiai váltás a Kyiv Independent jelentése szerint az ukrán háborús erőfeszítések egyik legsúlyosabb problémájára, a ballisztikus rakéták elleni védekezésre ad választ.
Az ukrán vezetés felismerte, hogy a hagyományos légvédelmi módszerek korlátozottak az orosz ballisztikus rakétákkal szemben. Ennek következtében egy új, proaktív stratégiát vezettek be, amely az indítóállások célba vételét helyezi előtérbe.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentése szerint már végrehajtottak egy sikeres csapást egy határ menti Iszkander-indítóállás ellen. Ez a támadás egy tervezett orosz akció meghiúsulását eredményezte, ami a stratégia hatékonyságát igazolja.
Az indítóállások megsemmisítése a logisztikai lánc bármely pontján, akár indítás közben is lehetséges. Ez a taktika azonnali megoldást kínál a kritikus légvédelmi hiányosságokra.
Az orosz ballisztikus rakétatámadások elhárítása komoly kihívást jelent Ukrajna számára. A nyugati légvédelmi rendszerek közül csak az amerikai Patriot képes megbízhatóan elfogni ezeket a rakétákat.
A Patriot elfogórakéták készletei azonban kritikusan alacsonyak, részben a korábbi globális konfliktusok, részben a folyamatos ukrajnai felhasználás miatt. Oroszország kihasználja ezt a gyengeséget, és fokozta ballisztikusrakéta-gyártását.
Az ukrán kormány adatai szerint Oroszország évente körülbelül 1300 ballisztikus rakétát képes előállítani, és raktáraiban jelenleg több mint 600 darab áll rendelkezésre. Egy európai-ukrán együttműködésben fejlesztett Patriot-alternatíva, a Freyja, bár elérte a technológiai fázist, rendszeresítése évekbe telhet.
Az Iszkander-indítóállások felderítése rendkívül összetett feladat, amely több hírszerzési forrás összehangolt munkáját igényli. Műholdfelvételek elemzésével azonosítják a logisztikai csomópontokat és az állások kiépítésére utaló nyomokat.
A NATO korai előrejelző radarjai az indítások beméréséhez szolgáltatnak adatokat, melyeket humán (HUMINT) és nyílt forrású (OSINT) hírszerzési információk egészítenek ki. Ezek alapján a különleges műveleti egységek azonosítják a célterületeket.
A csapásmérés legnagyobb akadálya a valós idejű kommunikáció biztosítása a drónok számára a rádióelektronikai zavarással terhelt környezetben. Ukrajna erre a problémára a Starlink-terminálok drónokra szerelésével talált megoldást a megszállt területeken.
Orosz területen azonban a Starlink használatához Elon Musk engedélye szükséges, amit Kijev még nem kapott meg. Starlink hiányában a közepes hatótávolságú drónok, mint a Ram-2X vagy az FP-2, korlátozottan használhatók lassú repülési sebességük miatt, ami szűkíti a felderítés és a csapásmérés közötti időablakot.
Alternatív megoldásként felmerült a légi indítású rakéták, például az AGM-88 HARM alkalmazása, de ez az ukrán vadászgépeket veszélyesen közel vinné az orosz légvédelemhez. Középtávon a saját gyártású ballisztikus rakéták bevetése jelenthet ígéretes lehetőséget.
Két ukrán védelmi vállalat is közel áll a ballisztikusrakéta-gyártáshoz, köztük a Fire Point, amely 200 és 855 kilométeres hatótávolságú típusokat jelentett be. Sikeres teszteket hajtottak végre, és egy korábbi védelmi miniszter szerint három-hat hónapon belül orosz célpontok ellen is bevethetők lehetnek.
Oroszország sem tétlenkedik, a katonai hírszerzés szerint megjelent az Iszkander-1000-es változat. Ennek 550 kilométeres hatótávolsága lehetővé teszi, hogy a kezelőszemélyzet az ukrán határtól jóval távolabbról indítsa el a rakétákat.
Emellett az egy sortűzben bevetett indítóállások számának növelése is opcióként szerepel az orosz tervekben. Az ukrán katonai szakértő, Hrapcsinszkij szerint azonban már önmagában az is eredmény, hogy az indítóállások elleni fenyegetés óvatosságra kényszeríti az orosz személyzetet.
Több esetben is előfordult, hogy tervezett tömeges támadásokat mondtak le, mert a kezelők kénytelenek voltak visszavonni az indítójárműveket. Ez a stratégia tehát nem csak megsemmisítő, hanem elrettentő hatással is bír az orosz rakétatámadásokra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása