Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Timesnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására az orosz haderő felhagyott a hadviselés szabályainak betartásával. Az ukrán hírszerzési információk szerint ez a lépés a polgári célpontok elleni csapások gyakoribbá válásához vezetett, ami jelentős fordulatot jelent a konfliktusban. Az elnök egy kijevi iskola óvóhelyén nyilatkozott, amelyet nem sokkal korábban sugárhajtású orosz drón talált el, rávilágítva a helyzet súlyosságára.
Zelenszkij ukrán hírszerzési információkra hivatkozva, melyek Kreml-tisztviselők lehallgatásán alapulnak, azt mondta, Putyin szeptemberben adta ki a parancsot a légitámadások korlátozásának eltörlésére. Az orosz elnök állítólag kijelentette, hogy "nincsenek többé szabályok", ami a polgári infrastruktúra elleni támadások fokozódását eredményezte. Ezt követően Oroszország fokozta a Kijev elleni légicsapásokat, melyek már nem csak energetikai és katonai létesítményeket, hanem iskolákat, távközlési csomópontokat és adatközpontokat is célba vesznek.
A közelmúltbeli támadások között szerepel az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia elleni hétfői találat Kijev belvárosában, valamint dróntámadások a főváros egyik kulcsfontosságú hídja ellen csütörtökön és pénteken. Az ukrán oktatási minisztérium már több mint 4700 oktatási intézmény elleni orosz támadást dokumentált, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) több mint 3000 egészségügyi létesítményt ért csapást igazolt az invázió kezdete óta.
A kijevi iskola elleni csütörtöki támadás során szerencsére a 104 diák és 60 tanár időben eljutott a föld alatti bunkerbe, így túlélték a csapást. A helyszínen talált drónroncsokon orosz gyártók jelzései és kézzel írott orosz szöveg szerepelt, ami megerősítheti az orosz eredetet. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta a vádakat, kijelentve, hogy az orosz fegyveres erők nem támadnak iskolákat vagy kórházakat, ezzel ellentmondva az ukrán állításoknak.
A háború előző szakaszában Moszkva főként energetikai és katonai létesítményeket támadott, igyekezve a katonai célpontokra koncentrálni. Zelenszkij szerint Putyin, mivel nem tudta elfoglalni a Donbászt, most tömeges támadásokkal és "tömeges gyilkossággal" próbálja megtörni Ukrajnát. Ez a stratégiai váltás a konfliktus eszkalálódására utal, és újabb kihívások elé állítja a nemzetközi közösséget.
A polgári infrastruktúra szándékos célba vétele a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek minősül, ami súlyos etikai és jogi kérdéseket vet fel. Az ukrán elnök kijelentései és a dokumentált esetek súlyos aggodalmakat vetnek fel a konfliktus további alakulásával kapcsolatban, és felhívják a figyelmet a nemzetközi jog megsértésére.
Oroszország az előző nap mintegy 500 drónt indított, amelyeknek a fele sugárhajtású volt, ami új típusú fenyegetést jelent. Ezek elhárítása jóval nehezebb, mint a hagyományos drónoké, mivel a sugárhajtású típusok gyorsabbak és nehezebben észlelhetők. Míg Ukrajna a hagyományos drónok 85-90 százalékát tudja megsemmisíteni, addig a sugárhajtású típusoknak csak 57 százalékát, ami jelentős különbséget mutat a védekezési képességben.
Kijev ezért gyorsított ütemben fejleszt nagy sebességű elfogódrónokat, hogy felvegye a harcot az új fenyegetéssel. Jelenleg öt típust tesztelnek, és október végére az egyik modellből már havi 400 darabot tudnak majd legyártani, ami jelentős növekedést jelentene a védelmi kapacitásban. A fejlesztés fő akadályát a pénz mellett a hajtóműhiány jelenti, mivel ezeket nagyrészt importból kell beszerezniük, ami logisztikai kihívásokat okoz.
Az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépek hatékonyak lehetnének az új orosz drónok ellen, azonban a flotta mintegy fele hosszas karbantartáson van Európában. Ez a tény korlátozza Ukrajna azonnali légvédelmi képességeit, és rávilágít a modern haditechnika karbantartásának komplexitására.
Zelenszkij arra kérte a nyugati partnereket, hogy segítsenek a karbantartási munkák egy részét Ukrajnába telepíteni, ezzel felgyorsítva a gépek harckész állapotba kerülését. Egyúttal bírálta az Egyesült Államokat és az európai kormányokat, amiért szerinte nincs politikai akaraterejük elegendő nyomást helyezni Moszkvára. Az ukrán elnök úgy véli, partnereik nem tesznek meg mindent Ukrajna megsegítése érdekében, ami frusztrációt jelez a nemzetközi támogatás mértékével kapcsolatban.
Ez a kritika rávilágít a nemzetközi támogatás fontosságára és a konfliktusban rejlő további feszültségekre, különösen a katonai segítségnyújtás és a szankciós politika terén. A helyzet folyamatosan változik, és a polgári célpontok elleni támadások fokozódása újabb fejezetet nyithat a háborúban, amely további nemzetközi beavatkozást vagy a stratégia újragondolását teheti szükségessé.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása