Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 23-án arról beszélt, hogy Oroszország a jövőben támadást indíthat Ukrajna északi része ellen. A lehetséges irányként a Brjanszki régióból Csernyihiv és Kijev felé történő előrenyomulást nevezte meg, melynek célja akár egy „pufferzóna” kialakítása is lehet.
Zelenszkij elmondása szerint Oroszország további tervei nagymértékben függnek a kelet-ukrajnai helyzettől és egy esetleges újabb mozgósítási hullámtól. Ha sikereket ér el keleten, akkor erőit más irányba is átcsoportosíthatja, például egy pufferzóna létrehozására, amely magában foglalhatja a Csernyihiv–Kijev tengelyt is.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy bár orosz katonai felszereléseket észleltek a határ közelében, jelenleg nem látnak elegendő személyzetet egy nagyszabású offenzíva végrehajtásához. Az orosz Állami Dumába való választásokat követően azonban az orosz hatóságok további, mintegy 300 ezer fős mozgósítást hajthatnak végre.
Az ukrán vezetés szerint ennek az erőforrásnak a jelentős része elsősorban Kelet-Ukrajnába irányulhat, ahol Oroszország fokozni kívánja a támadó műveleteket. A fennmaradó erők egy része azonban potenciálisan felhasználható lehet egy északi irányú művelethez.
Az ukrán hatóságok már hónapok óta számolnak be az észak-ukrajnai harcok fokozására vonatkozó lehetséges orosz tervekről. Májusban Zelenszkij a Haditanács ülését hívta össze, hogy megvitassák a Csernyihiv–Kijev irányú orosz offenzíva lehetséges forgatókönyveit.
Az elnök ekkor kijelentette, hogy az ukrán hírszerzés több ellenséges akciólehetőséget is elemez, beleértve a Brjanszki területről és Fehéroroszországból induló támadásokat. Június végén Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők akkori főparancsnoka valószínűbbnek tartotta, hogy az oroszok a Brjanszki régióból Csernyihiv megye ellen támadnának, nem pedig közvetlenül Kijev ellen.
Szirszkij szerint Oroszország egyik célja lehet a határterület egy részének elfoglalása, amivel arra kényszerítené Ukrajnát, hogy a front más területeiről tartalékokat csoportosítson át. Ezáltal gyengíthetné az ukrán védelmet más stratégiai pontokon.
A lehetséges északi offenzíva, különösen egy pufferzóna létrehozásának szándéka, jelentős stratégiai kihívást jelentene Ukrajna számára. Egy ilyen lépés nemcsak új frontot nyitna, hanem elvonná az erőforrásokat a keleti és déli harcoktól, ahol Ukrajna jelenleg is intenzív védekezést folytat.
Az oroszországi mozgósítás lehetősége, különösen a 300 ezer fős kontingens, alapvetően befolyásolhatja a háború menetét. Bár a fő hangsúly Kelet-Ukrajnán lenne, egy részének északi irányú bevetése komoly fenyegetést jelentene a fővárosra és az északi régiókra nézve.
Ukrajna folyamatosan erősíti északi régióinak védelmét, erődítményeket épít és fejleszti a határvédelmi rendszert. Ez a proaktív védekezés kulcsfontosságú a potenciális fenyegetések elhárításában és az ország stabilitásának megőrzésében.
Az ukrán hírszerzés és az Állami Határőrszolgálat augusztusi jelentései szerint jelenleg nem tapasztalható orosz csapásmérő csoportok felállítása az északi határ közelében, sem a Brjanszki területtel határos részen, sem Fehéroroszország területén.
Vadim Szkibickij, a Védelmi Minisztérium Hírszerző Főosztályának helyettes vezetője megjegyezte, hogy egy ilyen csoport létrehozásához Oroszországnak először további mozgósítást kell végrehajtania. Az ukrán hírszerzés becslése szerint, ha erre 2026 őszén kerülne sor, egy nagyszabású művelethez elegendő számú katona felkészítése több hónapig is eltarthat.
Ez azt jelenti, hogy bár a fenyegetés valós és az ukrán vezetés komolyan veszi, egy azonnali, nagyszabású északi offenzíva valószínűsége jelenleg alacsony. Ukrajna azonban továbbra is éber marad, és megerősíti védelmi képességeit az északi határainál.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása