Az ukrán törvényhozás, a Legfelsőbb Tanács, határozatot fogadott el, amelyben hivatalosan elítéli az 1944 és 1946 között a kárpátaljai magyarokkal szemben elkövetett szovjet atrocitásokat. A döntés az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tájékoztatása szerint született meg, és egyhangú támogatást kapott a képviselőktől.
A nyilatkozat elfogadása jelentős gesztusnak számít Magyarország felé, különösen annak fényében, hogy Budapest továbbra is akadályozza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatát. A határozat célja a történelmi igazságtétel és a múltbéli sérelmek hivatalos elismerése, ami hozzájárulhat a két ország közötti kapcsolatok javításához.
Az ukrán parlamentben a határozatra 261 képviselő szavazott igennel, tartózkodás és ellenszavazat nélkül. Ezzel a lépéssel Ukrajna hivatalosan elismeri és elítéli az 1944 és 1946 közötti időszakban a szovjet katonai közigazgatás által Kárpátalján elkövetett bűncselekményeket.
A nyilatkozat részletesen kitér az akkori tragikus eseményekre, amelyek a szovjet katonai közigazgatás létrehozásával és a régió erőszakos szovjetizálásával függtek össze. 1944 őszén, miután a magyar és német csapatok kivonultak a területről, Kárpátalja azonnal a szovjet katonai irányítás alá került.
Ebben az időszakban a szovjet katonai közigazgatás, az NKVD és a SMERSZ szerveinek közreműködésével, tömeges és jogellenes letartóztatásokat hajtott végre. A 18 és 50 év közötti kárpátaljai civil férfilakosságot a „munkatáborokba való mozgósítás” ürügyén gyűjtötték össze, majd bírósági ítélet nélkül deportálták őket a GULAG-rendszer koncentrációs táboraiba.
Ukrajna, mint demokratikus jogállam, amely elutasítja a totalitarizmus minden formáját, kötelességének tartja a szovjet katonai közigazgatás által elkövetett tömeges elnyomás tényének hivatalos elismerését. Ez magában foglalja a magyar és német nemzetiségű polgári lakosság ellen 1944 és 1946 között végrehajtott bűncselekményeket, köztük az úgynevezett „malenykij robotot”.
A „malenykij robot” kifejezés a kényszermunkára és deportálásra utalt, amelynek során több ezer békés kárpátaljai lakost hurcoltak el. A nyilatkozat egyértelműen kommunista totalitárius rezsim által elkövetett bűncselekményekként azonosítja ezeket az eseményeket.
A háború utáni időszakban Kárpátalja sorsa drámai fordulatot vett, a szovjet hatalomátvétel súlyos következményekkel járt a helyi lakosságra nézve. A mostani határozat a történelmi igazságtétel és a kollektív emlékezet megőrzésének fontosságát hangsúlyozza.
A nyilatkozat elfogadása kulcsfontosságú gesztus Magyarország irányába, amely továbbra is blokkolja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak egyes szakaszait. A jelentések szerint Magyarország a 2. és 3. tárgyalási klaszterek átvilágítási jelentéseit akadályozza.
A magyar álláspont szerint Ukrajna gyorsított felvételét semmilyen körülmények között nem támogatják. Ehelyett azt várják el, hogy az ukrán fél hajtsa végre a júniusban megkötött kisebbségi megállapodást. A nyilatkozat tehát egyfajta közeledési kísérletként is értelmezhető a magyar elvárások felé.
Orbán Anita külügyminiszter (az eredeti forrás szerint) nyilatkozata rávilágít arra, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele a magyar támogatásnak. Az ukrán parlament döntése potenciálisan enyhítheti a két ország közötti feszültséget és elősegítheti a párbeszédet az uniós csatlakozás kérdésében.
Ukrajna a nyilatkozatban erkölcsi kötelességének tekinti, hogy a kárpátaljai szovjet elnyomás áldozatainak tiszteletére emléktáblákat helyezzenek ki. Emellett ígéretet tesznek tudományos kutatások szervezésére és oktatási programok megvalósítására is, amelyek a történelmi események feldolgozását szolgálják.
A jövőben várhatóan nyilvánosságra hozzák az ezzel kapcsolatos levéltári anyagokat is, ahogyan arról az ukrán Pravda is beszámolt. Ez a lépés hozzájárulhat a történelmi tények teljes körű feltárásához és a kollektív emlékezet megerősítéséhez.
Az ukrán parlament döntése hosszú távon befolyásolhatja a kárpátaljai magyar közösség helyzetét és a magyar-ukrán kapcsolatokat. A történelmi igazságtétel elismerése alapja lehet egy stabilabb és konstruktívabb kétoldalú viszonynak, ami mindkét ország érdekeit szolgálja.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása