Az ukrán parlament hétfőn történelmi jelentőségű törvényt fogadott el, amely a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyar közösség anyanyelvi oktatását biztosítja. Ez a jogszabály több mint egy évtizedes feszültségek után ígér érdemi rendezést a magyar–ukrán kapcsolatokban.
A törvény elfogadása kulcsfontosságú lehet egy régóta tervezett, legmagasabb szintű kétoldalú találkozó létrejöttéhez is, amely eddig még nem valósult meg Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. A jogszabályt kedden hirdették ki, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta, ezzel hatályba is lépett.
Az ukrán törvényhozás, a Rada, hétfőn szavazta meg a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásáról szóló jogszabályt. Orbán Anita külügyminiszter már a szavazás előtt, az uniós külügyminiszterek luxembourgi találkozóján hangsúlyozta, hogy fontos a megbeszéltek megvalósulása és az ukrán vállalások betartása.
Magyar Péter az Országgyűlésben kiemelte, hogy az ukrán fél a tervezett év végi határidő előtt teljesítette vállalását, amit pozitív jelnek tart a két ország kapcsolatainak újjáépítésében. Hozzátette, hogy sok mindent kell helyrehozni, és a korábbi magyar kormány felelősségét is érintette a rossz viszony kialakulásában, különös tekintettel a kárpátaljai magyarok biztonságára.
A kormányfő megjegyezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015 óta nem járt Ukrajnában, így a háború kitörése után Kárpátalján sem. Kiemelte, hogy mindkét ország vezetése megtette az első lépéseket a helyzet rendezésére, elsősorban a kárpátaljai magyarok érdekében.
A törvényt az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Zubánics László is méltatta. A jogszabály az EU valamely hivatalos nyelvét érintő nemzeti kisebbségeket érinti, így a mintegy 70-100 ezer fős magyar közösség mellett a szlovák, román, bolgár és lengyel kisebbségekre is vonatkozik.
Roman Hriscsuk, az ukrán parlament oktatási bizottságának tagja szerint a törvény bizonyítja, hogy Ukrajna a nemzeti kisebbségeket megőrzendő értéknek tekinti. A jogszabály értelmében minden iskola nemzeti státuszt kap, ahol a kisebbségi diákok aránya meghaladja az 51 százalékot, biztosítva az anyanyelvi oktatást, dokumentációt és nyelvhasználatot a szünetekben is.
A magyar–ukrán kapcsolatokat több mint tíz éven át terhelték konfliktusok, melyek középpontjában a kárpátaljai magyar közösség anyanyelvi oktatásának kérdése állt. A magyar kormány Orbán Viktor vezetése alatt a kisebbségi törvény hiányát nevezte meg elsődleges akadálynak Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak támogatásával szemben.
Annak ellenére, hogy Magyarország 2022-ben még sürgette Ukrajna EU-tagságát, és 2023-ban jóváhagyta a tagjelölti státusz megadását, a csatlakozási tárgyalások támogatásában visszafogott maradt. A korábbi években úgy tűnt, hogy a kisebbségi törvény hiánya inkább hivatkozási alapként szolgált, mivel az ukrán előrelépéseket, mint például a kifogásolt 2017-es törvény visszavonását, nem követte a kapcsolatok javulása.
Ez a hozzáállás gyanút keltett, hogy a feszültség fenntartása fontosabb volt a kisebbségi nyelvi megmaradás biztosításánál, ami az Ukrajnával háborúban álló Oroszországnak is kedvezett az EU egységének megkérdőjelezésével. Magyar Péter hivatalba lépésével azonban a magyar kormány valóban a nyelvkérdés megoldására törekedett, világossá téve, hogy ez vezethet a kapcsolatok javulásához és a normál eljárású EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
A törvény elfogadása alapvető fontosságú a magyar–ukrán kapcsolatok rendezésében és Ukrajna európai integrációs folyamatában. Június elején politikai megállapodás született a két fél között, amely áttörésként értékelhető, de nem jelentette az EU-csatlakozási tárgyalások példátlan felgyorsítását.
A magyar fél kezdetben az első hat klaszterből csak kettőnél járult hozzá a tárgyalások megkezdéséhez, jelezve, hogy a további négy klaszter megnyitása a kisebbségi nyelvhasználatot biztosító törvények elfogadásának előrehaladásától függ. A mostani törvény elfogadása után a magyar kormány már nem ellenezte két további klaszter megnyitásának előkészítő lépéseit.
A végső döntés az EU-s külügyminiszterek luxembourgi találkozóján született meg, ezzel megnyíltak a kormányközi konferenciák Ukrajnával és Moldovával. Roman Hriscsuk szerint a szöveg kidolgozása hosszas folyamat volt, ami lehetővé tette a bizottság egységes támogatását és a parlament általi gyors elfogadását.
Bár a mostani törvény jelentős lépés, a törvénykezési folyamat nem zárult le teljesen; 2027-ben további, a nyelvhasználat egyéb területeit érintő kérdéseket kell rendeznie az ukrán törvényhozásnak. Ez biztosítja a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának hosszú távú garantálását.
A kapcsolatépítés azonban továbbra sem mentes a feszültségektől, amire példa a közelmúltbeli „Kárpáti Nyolcak” (C8) szervezése körüli vita. Az ukrán elnök bejelentette Magyarország tagságát, amit Magyar Péter cáfolt, konfrontatív kommentpárbajt eredményezve Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel.
A magyar Külügyminisztérium ugyanakkor jelezte, hogy ez nem jelenti a regionális együttműködés vagy a konstruktív ukrán kapcsolatok elutasítását. A törvény elfogadása mindazonáltal megnyitja az utat a régóta várt Magyar Péter–Volodimir Zelenszkij találkozó előtt, melynek időpontja egyelőre még nem ismert.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása