Ukrajna hivatalos úton fejezte ki meglepetését és aggodalmát a magyar miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatai kapcsán, amelyeket szükségtelenül konfrontatívnak minősített. Kijev álláspontja szerint a budapesti politikai irányvonal továbbra is az "orbanizmus" által fémjelzett obstrukció jegyében zajlik, ami gátolja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a regionális együttműködést. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében élesen bírálta a magyar kormányzat lépéseit, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi megközelítés nem szolgálja sem Magyarország, sem a tágabb régió érdekeit.
A külügyminiszter bejegyzése kiemelte a Kárpáti Integrációs Kezdeményezést, amely nyolc ország közös fejlesztését tűzte ki célul. Ennek a kezdeményezésnek a főbb pillérei a régió konnektivitásának erősítése, valamint a kölcsönösen előnyös projektek megvalósítása, amelyek hozzájárulnak a térség gazdasági felzárkóztatásához és prosperitásához. Ukrajna számára ezért érthetetlen, hogy Budapest miért utasítja el kategorikusan az ebben való együttműködést. Kijev hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés alapvető célja a térség egészének gazdasági és társadalmi felemelkedése, amely minden résztvevő ország számára előnyökkel járna.
A bírálat egyik konkrét tárgya egy korábbi megállapodás, amelyet a Mol és az ukrán Naftogaz energetikai vállalatok írtak alá a Kárpátok Nyolca csúcstalálkozóján. Ez a memorandum üzemanyagtároló kapacitások létrehozását irányozta elő Magyarország területén, a magyar-ukrán határ közelében, azzal a céllal, hogy az ukrán piac ellátását biztosítsák. Péter Magyar, a Tisza-kormány képviselője azonban hétfőn határozottan kijelentette, hogy a Tisza-kormány alatt nem épül ilyen tároló, sem a magyar-ukrán határnál, sem máshol. Ez az állásfoglalás meglepetést váltott ki Kijevben, mivel közvetlenül megkérdőjelezi a kétoldalú memorandumban rögzített, ukrán és magyar energetikai vállalatok közötti közvetlen üzleti együttműködést.
Ukrajna különösen aggasztónak tartja, hogy a politika beavatkozik a pragmatikus üzleti kapcsolatokba. Kijev álláspontja szerint az ilyen jellegű politikai intervenciók soha nem vezetnek pozitív eredményekre, és hosszú távon károsan befolyásolják a gazdasági együttműködést. Az ukrán külügyminiszter kiemelte, hogy a kétoldalú üzleti megállapodások, mint amilyen a Mol és a Naftogaz közötti memorandum is volt, a kölcsönös előnyökön és a piaci racionalitáson alapulnak, és ezek felülírása politikai döntésekkel aláássa a bizalmat és a stabilitást.
Andrij Szibiha legélesebb megállapítása szerint, bár Orbán Viktor már nincs hatalmon, az obstrukció és az elszigetelődés politikája továbbra is virágzik Budapesten. Kijev ezt a jelenséget "orbanizmusnak" nevezi, és úgy véli, hogy ez a politikai irányvonal a múltban sem szolgálta sem Magyarország, sem a tágabb régió érdekeit, és a jövőben sem fogja azokat szolgálni. Az ukrán fél szerint az ilyen típusú politika akadályozza a regionális stabilitást és a közös európai értékek mentén történő fejlődést. Az "orbanizmus" kifejezés használatával Ukrajna azt sugallja, hogy a jelenlegi magyar kormány politikája folytonosságot mutat az előző kormányzati ciklus megközelítésével.
A kritikus hangnem ellenére Ukrajna nyomatékosan megerősítette, hogy továbbra is nyitott a kölcsönösen előnyös, pragmatikus és a kölcsönös tiszteleten alapuló kétoldalú együttműködés fejlesztésére Magyarországgal. Kijev hangsúlyozta, hogy a konstruktív párbeszéd és a közös projektek megvalósítása elengedhetetlen a regionális stabilitás és a jószomszédi viszonyok fenntartásához. Az ukrán fél reményét fejezte ki, hogy a jövőben sikerül olyan platformot találni, ahol a politikai nézeteltérések ellenére is előre mozdítható a két ország közötti együttműködés, különösen azokon a területeken, ahol kölcsönös érdekek fűződnek a közös munkához.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása