Hszi Csin-ping kínai elnök washingtoni állami látogatása után két további csúcstalálkozót jelentettek be Donald Trump amerikai elnökkel az idei évre. A Financial Times beszámolója szerint a washingtoni egyeztetés látványos külsőségei ellenére sem hozott érdemi áttörést a két nagyhatalom közötti feszültségek, különösen a ritkaföldfémek exportja körüli vita rendezésében.
A Fehér Ház és a kínai külügyminisztérium tájékoztatása alapján az elnökök novemberben a sencseni APEC-csúcson, decemberben pedig a miami G20-találkozón ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. Ezek a találkozók lehetőséget biztosítanak a folyamatos párbeszédre a nyitott kérdésekben.
A Fehér Ház továbbra is aggodalmát fejezte ki a ritkaföldfémek és más kritikus nyersanyagok ellátási láncaiban tapasztalható fennakadások miatt. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint Kína a puszani csúcson tett ritkaföldfém-exportra vonatkozó vállalásainak csupán kétharmadát teljesíti. A tavaly októberi puszani megállapodás részét képező, egyéves kereskedelmi tűzszünetet Scott Bessent pénzügyminiszter bejelentése alapján január 10-ig meghosszabbították.
Kína azt szerette volna, ha a fegyverszünet Trump hivatali idejének végéig tart, ám az amerikai kormányzat ezt elutasította mindaddig, amíg Peking nem gördít kevesebb akadályt a ritkaföldfémek kivitele elé. Jelentős eltérések mutatkoztak a két fél által kiadott nyilatkozatok között; Kína szerint a hadseregek megállapodtak egy válságkommunikációs szándéknyilatkozat kidolgozásában, amit a Trump-kormányzat határozottan cáfolt.
Egy amerikai tisztviselő szerint ez nem felel meg a valóságnak, mivel a téma szóba sem került a megbeszéléseken. Tajvan kérdése egyik hivatalos közleményben sem szerepelt, amit Trump maga is megerősített, meglepve ezzel több elemzőt. A tárgyalásoknak akadtak közös pontjai is, hiszen mindkét fél elítélte a nemzetközi vízi utakon, különösen a Hormuzi-szorosra utalva, kivetett vámokat.
Emellett megerősítették a konstruktív, stratégiai stabilitáson alapuló kapcsolatok kiépítésének szándékát. Az Egyesült Államok elismerte Kína lépéseit a fentanil-prekurzorok kiviteli ellenőrzése terén, de további intézkedéseket sürgetett az illegális szerek észak-amerikai drogkereskedelembe jutásának megfékezésére. A mesterséges intelligencia területén Peking egy kínai-amerikai AI-párbeszéd elindításáról, valamint egy kétoldalú kommunikációs csatorna felállításáról számolt be az AI-jal kapcsolatos incidensek kezelésére.
A tavaly októberi puszani megállapodás kulcsfontosságú volt a két ország közötti kereskedelmi feszültségek enyhítésében, egy egyéves kereskedelmi tűzszünetet eredményezve. Ennek ellenére az Egyesült Államok továbbra is aggódik a ritkaföldfémek ellátási láncának stabilitása miatt, amelyek létfontosságúak a modern technológiai iparágak számára. Kína a világ legnagyobb ritkaföldfém-termelője és exportőre, így exportpolitikája jelentős globális hatással bír.
Az amerikai kormányzat álláspontja szerint Kína nem teljesíti maradéktalanul a puszani csúcson tett vállalásait a ritkaföldfém-exportra vonatkozóan. Ez a vita a kereskedelmi tűzszünet meghosszabbításának feltételeként is megjelent, mivel az Egyesült Államok csak akkor hajlandó tartósabb fegyverszünetre, ha Peking kevesebb akadályt gördít az export elé. A washingtoni látogatás célja részben ezen feszültségek oldása volt, de a nyilatkozatok eltérései rávilágítottak a mélyebb nézeteltérésekre.
A csúcstalálkozó és a további egyeztetések fontossága abban rejlik, hogy a két gazdasági és politikai nagyhatalom közötti kapcsolatok stabilitása globális jelentőséggel bír. A ritkaföldfémek körüli vita nem csupán kereskedelmi, hanem stratégiai kérdés is, mivel ezek az anyagok kulcsfontosságúak a védelmi iparban és a csúcstechnológiás termékek gyártásában. Az ellátási láncok zavarai komoly gazdasági és biztonsági kockázatot jelentenek.
Elemzők értékelése szerint a washingtoni csúcstalálkozó inkább a kétoldalú kapcsolatok szinten tartásáról szólt, semmint érdemi áttörésről. Bonnie Glaser, a German Marshall Fund Kína-szakértője úgy vélte, hogy a két újabb találkozó kitűzése növeli az esélyét a kapcsolatok viszonylagos stabilitásának az év végéig. Steve Yates, a Heritage Foundation elemzője kifejtette, hogy a felek rendszerei nem alkalmasak a vitatott kérdések gyors rendezésére, de a technológia, Tajvan vagy a kereskedelem terén sem láthatók a visszalépés jelei.
A mesterséges intelligencia és a fentanil-prekurzorok ellenőrzése terén elért egyezségek, vagy legalábbis a párbeszéd elindítása, pozitív fejleményeknek tekinthetők. Ezek a területek a jövőbeni együttműködés vagy konfliktus potenciális pontjai, így a kommunikációs csatornák kiépítése enyhítheti a feszültségeket. A nemzetközi vízi utakon kivetett vámok elítélése is egy olyan közös nevező, amely a globális kereskedelem szempontjából releváns.
A novemberi APEC és a decemberi G20 csúcstalálkozók lehetőséget biztosítanak az amerikai és kínai vezetők számára, hogy folytassák a párbeszédet a nyitott kérdésekről. Az amerikai kormányzat elutasította Kína azon kérését, hogy a kereskedelmi tűzszünet Trump hivatali idejének végéig tartson, ami azt jelzi, hogy a ritkaföldfém-export körüli vita továbbra is központi téma marad. Jamieson Greer kereskedelmi főképviselő jelezte, hogy további részleteket közölnek a Kereskedelmi Tanács működéséről, amely az alacsonyabb vámtételre jogosult, nem stratégiai termékek azonosítását végzi majd.
Az elemzők szerint a két ország közötti kapcsolatok továbbra is feszültek maradnak, de a folyamatos párbeszéd fenntartása kulcsfontosságú a nagyobb konfliktusok elkerüléséhez. A jövőbeli találkozók során várhatóan ismét napirendre kerülnek a kereskedelmi viták, a technológiai verseny és a regionális biztonsági kérdések, mint például Tajvan helyzete, még ha az utóbbi most nem is szerepelt a hivatalos kommunikációban. A stabilitás fenntartása mindkét fél érdeke, még akkor is, ha az érdemi áttörések elmaradnak.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása