Donald Trump volt amerikai elnököt egy rendkívül bonyolult megtévesztő manőverrel csempészték ki Ankarából egy NATO-csúcsot követően, július 8-án. Az esetre egy valósnak ítélt iráni fenyegetés miatt került sor, melyet a Secret Service kezelt. A titkos művelet során még a kísérő újságírók és Trump több munkatársa sem tudta, hogy az elnök nem azon a gépen utazik, amit az Air Force One-nak hittek.
Trump július 6-án érkezett Ankarába a NATO-csúcsra, az új, Katartól kapott elnöki géppel. Két nappal később, a hazainduláskor, látszólag a régi, általa korábban kritizált gépbe szállt be. A felvételeken az elnök szokatlanul gyorsan haladt a lépcsőn, integetett, majd eltűnt a gépben.
Nagyjából öt perc múlva egy catering teherautó indult el a gép másik, kamerák elől rejtett oldaláról. Az élelmiszer-szállításra használt, megemelhető rakterű járműben ekkor már Donald Trump és több munkatársa tartózkodott. A teherautó az elnököt egy másik amerikai kormányzati géphez, egy C–32A típusú Boeing 757-eshez vitte.
Ott a rakodóteret megemelve juttatták be Trumpot titokban a repülőbe, amelyre Pete Hegseth akkori védelmi miniszter is felszállt. Eközben az eredeti, elnöki különgépként használt repülő, megtévesztésül az Air Force One hívójelet használva, Nagy-Britanniába repült. Fedélzetén újságírókkal és Trump munkatársaival, akik mind azt hitték, az elnök is velük utazik.
A Mildenhall légibázisnál először az új, Katartól kapott gép szállt le, majd négy órával később a Trumpot szállító C–32A, végül a csaligép. Trumpot ezután titokban visszacsempészték az új, Katartól kapott elnöki gépre, amivel végül visszarepült az Egyesült Államokba. Az esetről szóló kezdeti beszámolók még arról szóltak, hogy Trump a régi különgépén hagyta el Ankarát.
Az amerikai elnökök védelméért felelős Secret Service az elmúlt évtizedekben többször is alkalmazott hasonló megtévesztő taktikákat, például csaligépeket vagy páncélautókat. Ismert eset volt 2000-ben, amikor Bill Clinton elnök Pakisztánba utazott, és az amerikai hírszerzés az al-Kaida merényletétől tartott. Trump kampánystábja is élt már hasonló lépésekkel a 2024-es elnökválasztás során, iráni fenyegetések miatt.
Az ankarai eset hátterében is egy valósnak ítélt iráni merényletveszély állt. A tisztviselők pár óra alatt dolgozták ki a tervet, miután a fenyegetést komolynak ítélték, és az nem a katari gép ellen, hanem bármely, az elnököt szállító repülő ellen irányult. Trump az első elnöksége óta iráni célpontnak számít, miután elrendelte Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda vezetője elleni légicsapást.
A kezdeti magyarázat szerint Trump „a régi idők kedvéért” és a katonák tiszteletére használta a régebbi gépet. Később azonban kiderült, hogy biztonsági okokból, a Secret Service kérésére volt szükség a gépcserére. A Katartól kapott, négyszázmillió dolláros költséggel átalakított új gépnek ugyanis még nem voltak megfelelő védelmi eszközei.
Az amerikai légierő egykori tisztviselői meglepőnek nevezték, hogy Trump ezt az új gépet külföldi utazásra használta, különösen az Iránnal szomszédos Törökországba. Szakértők szerint egy új elnöki gép felkészítése két évbe és akár egymilliárd dollárba is kerülhet. A régi repülő ezzel szemben fejlett rakétaelhárító rendszerekkel rendelkezett.
Az eset rávilágít az elnöki biztonság rendkívüli komplexitására és a titkosítás fontosságára. A Trump-kormány több tisztviselője is kifogásolta, hogy szigorúan titkos taktikák és módszerek szivárogtak ki a nyilvánosságba. Ez a jövőben megnehezítheti az amerikai elnökök védelmét.
A kiszivárogtatások miatt a Trump-kormány nyomozást indított, és idézéseket nyújtottak be a New York Times több újságírójával szemben. Híváslistákat akartak megszerezni tőlük, de a bíróság megkérdőjelezte azok törvényességét, így a kereseteket visszavonták. Ez az ügy a sajtószabadság és a nemzetbiztonság közötti feszültséget is megmutatta.
Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója akkoriban közleményben védte meg az új gépet, állítva, hogy az csúcstechnológiás és magas szintű biztonsági funkciókkal rendelkezik. Kijelentette, hogy Amerika számos ellensége az elnököt célozza, és minden rendelkezésre álló eszközt, beleértve a figyelemelterelést és a megtévesztést is, felhasználnak a fenyegetések kezelésére.
A katari gépet később továbbfejlesztették. A legújabb hírekre reagálva, miszerint Trumpot ételszállító teherautóval csempészték át, a Fehér Ház szó szerint Cheung korábbi közleményét adta ki újra, ám a „figyelemelterelés és megtévesztés” szavak nélkül. Ez a változtatás is jelzi a kommunikációs stratégia érzékenységét.
Az ankarai incidens ismételten aláhúzza az amerikai elnökök védelmének folyamatos és rendkívüli kihívásait. A Secret Service-nek állandóan alkalmazkodnia kell az új fenyegetésekhez, és innovatív, gyakran filmbe illő megoldásokkal kell biztosítania az elnök biztonságát. A megtévesztő taktikák alkalmazása nem újkeletű, és valószínűleg a jövőben is része marad az elnöki protokollnak.
Az ilyen típusú műveletek titokban tartása kulcsfontosságú a hatékonyság szempontjából, ugyanakkor a kiszivárgások kockázata mindig fennáll. Ez a feszültség a nemzetbiztonsági érdekek és a nyilvánosság tájékoztatása között továbbra is dilemma marad. Az eset rávilágít arra, hogy a modern elnöki utazások során a látszat és a valóság gyakran eltér egymástól, a biztonság oltárán.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása