Donald Trump amerikai elnök döntése, miszerint a CNN, az MSNOW hírtelevíziókat és a Politico című lapot kitiltja a Fehér Házból, széleskörű felháborodást és azonnali reakciókat váltott ki. A lépést Trump azzal indokolta, hogy az említett médiumok „folyamatosan fake newst” terjesztenek, és megunta az általuk közzétett tudósításokat. A kitiltás váratlanul érte az elnök saját tanácsadóit is, és rövid időn belül komoly visszhangot kapott a sajtószabadság védelmezőitől.
A kitiltásokat követő hétfőn az elnök az új Fehér Házi helikopterleszálló átadóján tartott beszédet, melyet a nagy amerikai televíziók bojkottáltak. Ennek következtében a helikopter motorjának dübörgése elnyomta Trump szavait, így a beszéd hallhatatlan maradt a helyszínen és a Fehér Ház által közzétett felvételen is. A jobboldali Newsmax televízió riportere is kénytelen volt félbeszakítani a közvetítést a hanghiány miatt, megjegyezve, hogy a döntés „visszafelé sült el”.
A bojkott nem korlátozódott a televíziókra: több amerikai lap, valamint olyan nagy képügynökségek, mint az AFP és a Reuters, sem adtak ki fényképeket az eseményről, szolidaritásukat fejezve ki a kitiltott médiumokkal. A Fehér Ház erre reagálva elindította a „Trump TV” nevű, éjjel-nappal működő YouTube-csatornát, azzal a céllal, hogy minden fontos pillanatot közvetítsen. Azonban az első adások között egy márciusi nagygyűlés ismétlése szerepelt, ami kérdéseket vetett fel a csatorna tartalmával kapcsolatban.
Trump döntését megelőzően egyre nagyobb frusztrációt élt át számos politikai vereség és negatív hír miatt. A legfelsőbb bíróság elutasította a levélben szavazás korlátozására irányuló tervét, a Fed az elnök tiltakozása ellenére megemelte az alapkamatot, és egy bíróság nem engedélyezte, hogy nevét a Kennedy kulturális központra helyezzék. Emellett fia beismerte, hogy egy orosz oligarcha finanszírozta az esküvőjét.
Tanácsadói arról számoltak be, hogy a republikánusok rosszul állnak a közelgő félidős kongresszusi választások előtt, és több szoros versenyben lévő jelölt távolságot tart tőle. A népszerűtlen iráni háború és az üzemanyagárak emelkedése miatt a konzervatív szavazóbázis lelkesedése is alacsony volt. A kitiltásról szóló döntés a Wall Street Journal szerint váratlanul érte Trump több magas rangú munkatársát is, akik korábban már többször lebeszélték őt hasonló lépésekről. Nathalie Harp, az elnök asszisztense mutatta meg neki azokat a kritikus televíziós klipeket és grafikákat, amelyek hozzájárultak a döntéshez, miközben kulcsfontosságú tanácsadók, mint Susie Wiles kabinetfőnök, nem voltak jelen.
A kitiltott médiumok azonnal pert indítottak a Fehér Ház ellen, azzal érvelve, hogy Trump döntése sérti a sajtószabadságról szóló első alkotmánykiegészítést. Számos sajtó- és szólásszabadsággal foglalkozó szakértő egyetértett abban, hogy az elnök lépése az alkotmány kirívó megsértése. Jameel Jaffer, a Columbia Egyetem Knight First Amendment Institute igazgatója szerint a döntés egyértelműen az első alkotmánykiegészítés megsértése.
Amy Kristin Sanders, a Penn Állami Egyetem médiatörvényekkel foglalkozó professzora hangsúlyozta, hogy a második Trump-kormány minden korábbi modern elnöknél erőteljesebben lép fel a sajtószabadság ellen. Clayton Weimers, a Riporterek Határok Nélkül Észak-Amerikával foglalkozó részlegének igazgatója szerint szinte nincs olyan hét, amikor ne tennének lépéseket a sajtószabadság rombolására. A washingtoni National Press Club igazgatója példátlan támadásként jellemezte a tiltást.
Trump elnöksége alatt nem ez volt az első eset, hogy a sajtó ellen fordult. Korábban kitiltotta a CNN riporterét, Jim Acostát, akit bírósági döntés alapján vissza kellett engedni. Az AP hírügynökséget is kitiltotta az Ovális Irodából és az elnöki különgépről egy nyelvi vita miatt, mely ügyben a per még zajlik. Emellett pereket indított a New York Times, a Wall Street Journal és a BBC ellen, és kormányzata az ABC televíziót is fenyegette sugárzási engedélyének megszüntetésével.
A Wall Street Journal értesülései szerint Trump rendszeresen felvetette, hogy az újságírókat ki kellene költöztetni a Fehér Házból egy közeli épületbe, de erről eddig sikerült lebeszélni. A Fehér Ház közleményében kijelentette, hogy az első alkotmánykiegészítés nem védi a sajtótermékek bejutását az épületbe és a sajtószobába. Trump a közösségi oldalán azt állította, hogy nem a szabad sajtót támadja, hanem a „FAKE NEWS” ellen indít támadást.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása