Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hétfőn egy bejegyzésben fejtette ki azon meggyőződését, miszerint Kína és Oroszország egyáltalán nem nyújt segítséget Iránnak. Az amerikai vezető szerint a két nagyhatalomnak túl sok vesztenivalója lenne, ha az iszlamista rezsimet támogatná. Trump élesen bírálta azokat a hangokat, amelyeket „radikális baloldali idiótáknak és őrülteknek” nevezett, akik azt állítják, hogy Kína és Oroszország támogatja az „Iráni Iszlám Köztársaságot”.
Az elnök a Truth Social platformon közzétett posztjában hangsúlyozta, hogy ha mégis létezne ilyen támogatás, az rendkívül csekély mértékű lenne, de ő maga egyáltalán nem hisz ebben. Kifejtette, hogy az érintett országok túl sokat veszíthetnének egy ilyen lépéssel, és az Egyesült Államok „nagyon gyorsan” tudomást szerezne róla. Ez a kijelentés aláhúzza Trump azon álláspontját, hogy az amerikai hírszerzés képes lenne azonnal felismerni a jelentős külső beavatkozást az iráni konfliktusba.
Trump már júliusban is hasonló véleményt fogalmazott meg, akkor is kifejezve bizalmát abban, hogy Kína és Oroszország tartózkodni fog Irán megsegítésétől. Akkoriban figyelmeztetett arra, hogy ha mégis segítséget nyújtanának, az súlyos következményekkel járna számukra. Ez a következetes álláspont rávilágít az amerikai vezetés azon elvárására, hogy a kulcsfontosságú globális szereplők ne avatkozzanak be az iráni helyzetbe katonai vagy jelentős gazdasági támogatással.
Az amerikai elnök továbbá azt is kijelentette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök semlegesen viszonyulnak az „iráni háborúhoz”. Ez a megállapítás érdekes kontrasztban áll azzal a széles körben ismert ténnyel, hogy Moszkva és Peking kapcsolata Teheránnal hagyományosan szoros. Bár mindkét ország tagadja, hogy fegyveres segítséget nyújtott volna Iránnak, a diplomáciai és gazdasági kötelékek továbbra is erősek.
Oroszország korábban aggodalmát fejezte ki az iráni konfliktus lehetséges következményei miatt, figyelmeztetve arra, hogy az „iráni háború” nukleáris fegyverkezési versenyhez vezethet a Közel-Keleten. Ez a nyilatkozat rávilágít arra, hogy Moszkva tisztában van a térség stabilitását fenyegető kockázatokkal, és potenciálisan elrettentő hatással is bírhat a regionális szereplőkre. Kína ezzel szemben az Egyesült Államok Teherán elleni támadásait ítélte el, azokat Irán szuverenitásának megsértéseként értékelve. Peking álláspontja a nemzetközi jog és a szuverenitás elvének hangsúlyozásával egyértelműen az amerikai fellépéssel szemben foglal állást, ami tovább bonyolítja a nemzetközi viszonyokat.
A Bloomberg korábbi jelentései azonban árnyalják a képet. A hírügynökség információi szerint Irán valószínűleg újonnan gyártott orosz fegyvereket vásárolt, és jelentős mértékben bővítette rakétaarzenálját az Egyesült Államokkal néhány hónappal ezelőtt kötött tűzszünet ideje alatt. Ez a fejlemény, ha igaznak bizonyul, ellentmondana Trump azon állításának, miszerint Oroszország nem támogatja Iránt, és felveti a kérdést, hogy az amerikai vezetés mennyire van tisztában a valós helyzettel.
Kína hivatalosan szintén tagadja, hogy katonai segítséget nyújtana Iránnak. Ugyanakkor a jelentések szerint Peking meglepően jó üzletet csinál a háborúból, kihasználva a geopolitikai feszültségeket és az Iránra nehezedő szankciókat. Ez a gazdasági előny potenciálisan motiválhatja Kínát arra, hogy fenntartsa a szoros kapcsolatokat Teheránnal, még akkor is, ha közvetlen katonai támogatást nem nyújt.
Összességében Donald Trump továbbra is kitart azon véleménye mellett, hogy Oroszország és Kína nem aktívan támogatja Iránt, hivatkozva a két ország potenciális veszteségeire és az amerikai hírszerzés képességeire. Ugyanakkor a nemzetközi jelentések és a valós geopolitikai dinamika árnyaltabb képet festenek, utalva a szoros kapcsolatokra, a fegyverkereskedelemre és a gazdasági előnyökre, amelyek a konfliktusból erednek.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása