Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján „semmiségnek” és „katonai konfliktusnak” minősítette az Iránnal fél éve tartó fegyveres összecsapásokat. Az elnök elutasította, hogy a helyzetet háborúnak nevezzék, álláspontját pedig az emberáldozatok számával és a hadműveletek jellegével indokolta. Kijelentései azonnal párhuzamot vontak Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-es, Ukrajnával kapcsolatos „különleges katonai művelet” kifejezésével, amely szintén egy valós háborús konfliktus enyhébb megnevezésére szolgált.
Donald Trump szerint az Iránnal zajló konfliktus „nem nagy ügy” az Egyesült Államok számára, és nem érdemli meg a háború megnevezést. Ezt az álláspontot erősítette meg JD Vance alelnök is egy nappal korábban, aki szintén elutasította a Teheránnal folyó katonai műveletek háborúnak minősítését. Az elnök az emberáldozatok számával indokolta álláspontját, összehasonlítva a mostani helyzetet korábbi amerikai hadműveletekkel.
Trump megemlítette a venezuelai akciót, ahol senkit nem veszítettek, szemben az iráni konfliktussal, ahol tizennyolc amerikai katona esett el. Hivatkozott a vietnámi háborúra is, ahol az amerikai Nemzeti Levéltár adatai szerint 58 220 amerikai katona vesztette éltét, míg más konfliktusokban több tízezren haltak meg. Az elnök a hadviselés jellegével is érvelt, szerinte az amerikai csapások mostanra szórványossá váltak, „szakaszos” jelleget öltöttek, és jelenleg nincs aktív harc.
Annak ellenére, hogy „nincs harc”, Donald Trump részletesen sorolta a folyamatban lévő katonai műveleteket. Elmondása szerint az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonta a Hormuzi-szorost, kiiktatta az iráni radarokat, repülőgépeket és a szoros védelmét szolgáló egyéb eszközöket. Hozzátette, hogy az előző éjszaka is több hajót semmisítettek meg a térségben. Az amerikai hadsereg a héten közlése szerint mintegy hatvan katonai célpontot támadott a szoros környékén, köztük légvédelmi állásokat, radarrendszereket és aknatelepítésre alkalmas eszközöket.
Egy kritikus újságírói hang a tájékoztatón rávilágított, hogy a tizennyolc halott katona és a rekordhosszú bevetések nem tűnnek „semmiségnek”. Az amerikai elnök azonban nem zökkent ki, és kitartott eredeti kijelentése mellett, miszerint ez egy „katonai konfliktus, de nagyon szakaszos”.
A „különleges katonai művelet” kifejezés Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 24-i bejelentésével vált ismertté, amikor Ukrajna területén végrehajtott beavatkozást. Akkor is, és most is, a nemzetközi közvélemény háborúnak tekintette az eseményeket, függetlenül az alkalmazott terminológiától, jelezve a helyzet súlyosságát. Donald Trump és JD Vance alelnök óvatos megfogalmazásának hátterében a november elején esedékes félidős választások állhatnak.
Korábban Csizmadia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa szerint az iráni háború lezárása javíthatná a republikánusok esélyeit a választásokon. Mivel a folyamatosan érkező hírek alapján nem úgy tűnik, hogy Washington közelebb került volna a konfliktus lezárásához, egy másik taktikát választhattak, a helyzet tagadását vagy enyhébb megnevezését. A valóság azonban az, hogy a tagadás ellenére a konfliktus hatásai érezhetők a világgazdasági folyamatokon.
Az iráni konfliktus és az orosz–ukrán háború együttesen jelentős hatással vannak a globális energiaellátásra és az üzemanyagárakra. Az Egyesült Államokban a februárban, az iráni háború miatt elindult üzemanyagárak történelmi csúcsot értek el. Donald Trump kedden a Fehér Házban tárgyalt a finomítókkal a fogyasztói terhek enyhítéséről, ám nem világos, hogy a már amúgy is kapacitásuk határán működő üzemek vállaltak-e konkrét kötelezettséget.
Az orosz–ukrán háború miatt, a hazai ellátási hiánytól tartva, Moszkva szeptember végéig meghosszabbította a dízel exporttilalmát. Ez a lépés tovább szűkíti a már így is rendkívül alacsony globális készleteket. Bár ez a helyzet kedvez az Egyesült Államoknak, mivel rekordexportot értek el múlt hónapban, még nagyobb terhet ró az amerikai finomítókra. Az amerikai finomítók júliusban 96 százalék feletti kihasználtsággal működtek, ami gyakorlatilag nem hagy tartalékkapacitást, és megnöveli a nem tervezett leállások kockázatát.
A jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzetben Donald Trump számára kiemelten fontos a nemzetközi konfliktusok kezelése, különösen a közelgő választások fényében. A hírek szerint Steve Witkoff és Jared Kushner ezen a hétvégén Moszkvába és Kijevbe látogatnak, hogy a háború befejezéséről tárgyaljanak. Ez immár sokadjára történik meg, jelezve a béketárgyalások folyamatos, de eddig eredménytelen jellegét.
Az, hogy ezek a tárgyalások most sikerrel járnak-e, immár Donald Trump számára is égető kérdés, mivel a konfliktusok hosszú távú hatásai, különösen az energiaárakra és a gazdasági stabilitásra, továbbra is jelentős kihívást jelentenek az amerikai kormányzat számára. A globális gazdasági és politikai stabilitás szempontjából kulcsfontosságú, hogy a diplomáciai erőfeszítések milyen eredménnyel járnak a közeljövőben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása