Donald Trump amerikai elnök júliusban írt alá egy rendeletet, amely drasztikusan csökkentette két, Utah államban található nemzeti emlékmű, a Bears Ears és a Grand Staircase-Escalante kiterjedését. Ez a lépés azonnali és határozott jogi kihívást váltott ki, melynek élén a Patagonia nevű, szabadtéri ruházati cikkeket gyártó vállalat áll, természetvédelmi és törzsi szervezetekkel összefogva. Az elnöki döntés következtében hatalmas, korábban szigorúan védett sivatagi területek válnak hozzáférhetővé az ipari hasznosítás, így az olajfúrás, az uránbányászat és egyéb beruházások számára, ami komoly aggodalmakat vet fel a környezetvédők körében.
A rendelet értelmében a régészetileg kiemelkedő jelentőségű, vörös sziklás kanyonokból álló Bears Ears nemzeti emlékmű területe 91 százalékkal, közel félmillió hektárral zsugorodott. Ezen felül a Grand Staircase-Escalante nemzeti emlékműből, amely szintén Utah-ban található, 690 ezer hektárt vontak ki, ami 90 százalékos csökkenést jelent az eredeti méretéhez képest. A kivont területeken, amelyek korábban jogilag védettek voltak a beépítéstől, már legalább kilenc bányászati igényt jelentettek be különböző vállalatok. Fontos különbséget tenni a nemzeti parkok és a nemzeti emlékművek között: míg előbbieket a kongresszus hozza létre, utóbbiakat elnöki rendelettel is ki lehet jelölni, biztosítva ezzel a természeti és kulturális értékek védelmét.
A Bears Ears nemzeti emlékművet eredetileg Barack Obama elnök jelölte ki 2016-ban, kiemelve annak egyedi természeti és kulturális értékeit. A Grand Staircase-Escalante nemzeti emlékművet pedig Bill Clinton elnök nyilvánította védetté 1996-ban. Donald Trump már elnökségének első évében, 2017-ben is hasonlóképpen csökkentette mindkét emlékhely védelmi státuszát. Akkor is a Patagonia és más természetvédelmi szervezetek támadták meg a döntést bíróságon. Az akkori jogi eljárás azonban nem jutott el ítélethozatalig, mivel Joe Biden elnök hivatalba lépése után, még a bírósági döntés előtt, visszaállította a két terület eredeti, teljes védelmi státuszát. A most szerdán benyújtott kereset tehát lényegében az akkori jogi eljárás újraindítását jelenti, újabb fejezetet nyitva a természetvédelmi területek státuszáról és az elnöki jogkörök értelmezéséről szóló, régóta húzódó vitában.
A Patagonia és partnerei, köztük természetvédelmi és törzsi szervezetek, szerdán indítottak pert a Bears Ears területének csökkentéséről szóló rendelet ellen. Keresetükben azzal érvelnek, hogy az 1906-os régészeti törvény, amely a nemzeti műemlékek kijelölésére vonatkozó elnöki felhatalmazást adja, nem biztosít jogot az elnöknek azok területének csökkentésére. Bár a Patagonia keresete kizárólag a Bears Ears-re fókuszál, más szervezetek is támadják a Grand Staircase területének csökkentését. Ryan Gellert, a Patagonia vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az ellenállásra „most nagyobb szükség van, mint valaha”, mivel a jelenlegi kormányzat az elmúlt 19–20 hónapban rendkívül elszántan törekedett arra, hogy „minden eszközt bevetve támadást indítson a természet és a természeti világ ellen”. Ez a jogi vita tehát nem csupán két konkrét terület sorsáról szól, hanem precedenst teremthet az elnöki hatalom korlátairól a természetvédelem terén, és rávilágít a természeti örökség megőrzésének fontosságára.
A mostani per kimenetele jelentős hatással lehet az amerikai természetvédelmi politikára és az elnöki jogkörök értelmezésére a jövőben. A Patagonia számára a Donald Trumppal való konfrontáció marketingstratégiájának is központi elemévé vált. Sean Buchanan, a Patagonia aktivista tevékenységét tanulmányozó kutató szerint a vállalat az egyik legjövedelmezőbb évét zárta 2017-ben, amikor először perelte Trumpot az emlékművek területének csökkentése miatt. Ez arra utal, hogy a környezetvédelem melletti határozott kiállás nemcsak etikai, hanem üzleti szempontból is rendkívül előnyös lehet a cég számára. A mostani jogi csata valószínűleg hasonlóan pozitív hatással lesz a vállalat üzleti eredményeire, miközben fenntartja a közvélemény figyelmét a védett területek jövőjével és az erőforrások fenntartható kezelésével kapcsolatos kritikus kérdéseken. A bírósági döntés hosszú távú következményekkel járhat az amerikai tájvédelemre nézve.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása