Donald Trump amerikai elnök két békekövete, Steve Witkoff és Jared Kushner, a közelmúltban Moszkvában és Kijevben folytatott tárgyalásokat az orosz-ukrán háború lezárásának lehetőségeiről. A látogatás célja az volt, hogy új tervekkel mozdítsák elő a béketárgyalások újraindítását, melyek korábban megszakadtak. Az amerikai fél a tél beállta előtt megállapodást sürgetne, ám ennek esélye csekélynek tűnik a jelenlegi helyzetben.
Witkoff és Kushner először Moszkvába utazott, ahol háromórás megbeszélést folytattak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezt követően vonattal érkeztek Kijevbe, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta őket a Szent Szófia-székesegyháznál. Zelenszkij örömmel nyugtázta, hogy az amerikai követek látogatása idejére Oroszország felfüggesztette a Kijev elleni légicsapásokat, megjegyezve, hogy ez a védelem hatékonyabbnak bizonyult, mint a Patriot légvédelmi rendszerek, melyek készletei kifogyóban vannak.
A tárgyalások mindkét fővárosban tartalmasnak és hasznosnak bizonyultak a résztvevők szerint, új ötleteket is megvitattak, és a folyamat jó irányba halad. Az orosz elnöki szóvivő hétfőn jelezte, hogy Moszkva nem zárkózik el az amerikai közvetítéssel zajló, félbeszakadt tárgyalások újraindításától. Kedden Donald Trump és Vlagyimir Putyin egy órán át telefonon is egyeztetett.
Azonban az orosz szándékokról sokat elárult, hogy a követek távozása után, kedd hajnalban, Oroszország azonnal folytatta a Kijev elleni hetek óta tartó támadássorozatot. Ballisztikus rakétákkal és drónokkal végrehajtott csapásokban legalább öt ember meghalt és harmincöten megsebesültek, számos lakóház, iskola, kollégium és klinika is találatot kapott. Zelenszkij szerint az oroszok a lehető legnagyobb felfordulást akarták okozni, míg Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter "esztelen terrornak" nevezte a lakóházak elleni támadásokat.
Donald Trump már a látogatás előtt egy nappal újságíróknak elmondta, hogy a követek egy háborút lezáró javaslattal indultak útnak, és jó esélyt lát a sikerre. Az amerikai elnök szerint a béke legnagyobb akadálya Zelenszkij és Putyin közötti "komoly gyűlölet". A New York Times értesülései szerint az út hetek óta tartó előkészítő tárgyalások eredménye volt.
A moszkvai megbeszélésen az amerikai külügyminisztérium, a nemzetbiztonsági tanács és a kereskedelmi minisztérium képviselői is részt vettek, köztük Gene Lang, a szankciókkal foglalkozó ideiglenes vezető. Ez arra utal, hogy az Oroszország elleni amerikai szankciók is napirenden voltak. Az orosz tisztviselők nyilvánosan pozitívan nyilatkoztak a tárgyalásokról, Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója szerint a találkozó érdemi, konstruktív és őszinte volt.
Usakov elmondása alapján az amerikaiak felkészülten érkeztek, több lehetséges utat is felvázoltak a megállapodáshoz, és gazdasági kérdésekről, valamint kölcsönösen előnyös, nagyszabású közös projektekről is szó esett. Az amerikai delegáció komolyan vette a megbeszéléseket, nem csupán "show kedvéért" vettek részt rajtuk.
A tárgyalások során a felek eltérő prioritásokat fogalmaztak meg. Washington mielőbbi békét szeretne, míg Putyin a konfliktus "alapvető okainak" megszüntetését követeli. Ez utóbbi alatt az orosz tisztviselők jellemzően Ukrajna NATO-csatlakozásának megakadályozását, haderejének csökkentését és semlegességre kötelezését értik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Washington ellenzi Ukrajna NATO-tagságát és elfogadja a területek "tényleges helyzetét", ami az ukránok számára elfogadhatatlan ultimátumokkal ér fel. Az amerikaiak ezeket a kijelentéseket nem kommentálták.
A Zelenszkijjel folytatott kijevi tárgyalásokon az ukrán elnök a télre való felkészülésről beszélt, míg az amerikai követek a tél beállta előtti áttörést hangsúlyozták. Az ukrán elnöki hivatal egy magas rangú tagja szerint a követek a korábbinál hatékonyabb javaslatokkal érkeztek a háború lezárásához. A tárgyalásokon Nagy-Britannia, Németország és Franciaország nemzetbiztonsági tanácsadói is részt vettek, ami a szélesebb körű nemzetközi bevonódás igényét mutatja.
Kushner kiemelte a háromoldalú tárgyalásokhoz való visszatérés fontosságát, Zelenszkij is támogatta ezt az elképzelést, akár európai partnerek bevonásával. A Fehér Ház egyelőre nem közölt részleteket sem a Trump-Putyin telefonbeszélgetésről, sem a következő lépésekről, csak annyit, hogy jelentős terveket vitattak meg, melyekről a következő hetekben tájékoztatnak.
A békeküldöttség látogatása, bár ideiglenes enyhülést hozott Kijevnek, nem vezetett azonnali áttöréshez a háború lezárásában. Az orosz támadások gyors újraindulása rávilágított a helyzet törékenységére és arra, hogy Moszkva továbbra is katonai eszközökkel igyekszik nyomást gyakorolni. A tárgyalások folytatásának lehetősége fennáll, és a felek közötti kommunikáció, még ha közvetett is, megmaradt.
Azonban az orosz feltételek, különösen Ukrajna semlegességének és területi engedményeinek kérdése, továbbra is komoly akadályt jelentenek a békemegállapodás elérésében. A nemzetközi közösség, beleértve az európai partnereket, továbbra is kulcsszerepet játszhat a diplomáciai erőfeszítésekben. A következő hetekben várható további bejelentések az amerikai oldalról, amelyek tisztább képet adhatnak a béketárgyalások jövőjéről és a konfliktus lehetséges kimeneteléről.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása