Az amerikai elnök, Donald Trump a közelmúltban arra kérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy állítsa le az orosz olajfinomítók elleni dróntámadásokat. Trump szerint ezek a csapások globális áruhiányt és a dízelárak jelentős emelkedését okozzák. Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatója szerint az amerikaiak érdeke addig egyezik az ukránokéval, amíg az olajpiaci helyzet nem okoz belpolitikai költségeket.
Donald Trump írországi látogatása során, majd közösségi oldalán is kifejtette álláspontját, hangsúlyozva, hogy az ukránoknak más célpontokra kellene összpontosítaniuk, de a gázolajat előállító létesítményekre nem. A New York Times szerint Trump személyesen is beszélt erről Zelenszkijjel, állítva, hogy a probléma forrása az orosz-ukrán konfliktus, nem pedig a közel-keleti helyzet. Hétfőn azt is állította, hogy Ukrajna és Oroszország megegyezett abban, hogy nem támadják egymás energetikai célpontjait, ám ezt egyik fél sem erősítette meg.
Az ukrán dróntámadások jelentős károkat okoztak az orosz olajfinomító iparnak. A Reuters számításai szerint Oroszország hat gázolajat előállító finomítója közül háromban le kellett állítani vagy jelentősen vissza kellett fogni a termelést. A kirisi finomító bezárt, míg a volgográdi és a Nyizsnyij Novgorod térségében lévő NORSI létesítmények névleges kapacitásuk csupán negyedén üzemelnek. Ennek következtében Oroszország már nem exportál benzint, dízelt és kerozint, sőt, behozatalra szorul, termelési előrejelzése pedig 17 éve nem látott mértékben zsugorodott.
Ukrajna célja az orosz finomítók elleni csapásokkal kettős: egyrészt az orosz lakossággal éreztetni a háború valóságát, másrészt megfosztani Oroszországot a háborús gépezetét finanszírozó jelentős bevételektől. Emellett válaszlépésként is szolgálnak az ukrán energetikai infrastruktúrát ért orosz támadásokra. Oroszország korábban a világ gázolajexportjának mintegy tíz százalékáért felelt, évi 1-2,5 millió tonna dízelt értékesítve külföldön, többek között Törökországba és Brazíliába.
Érdekes módon, Jójárt Krisztián emlékeztetett arra, hogy a Trump-adminisztráció korábban, 2025 nyarától kifejezetten támogatta az ukránokat a finomítók elleni támadásokban, hírszerzési segítséget is nyújtva. Ez ellentétben állt a Biden-kormány 2024-es álláspontjával, amely túlzottan eszkalatívnak tartotta ezeket a lépéseket. A Trump-kormányzat akkori támogatása egybeesett az olajpiaci túlkínálat időszakával, amikor az amerikaiak nyomást akartak gyakorolni Oroszországra szankciókkal is.
Trump jelenlegi álláspontjának megváltozása elsősorban belpolitikai okokkal magyarázható az Egyesült Államokban. A félidős választások közeledtével a magas üzemanyagárak hátrányosan érintik a republikánusokat, különösen a törzsszavazóikat, mint például a farmereket és a szállítmányozókat. A gázolaj gallonára 6,2 dollárra emelkedett, ami 65 százalékos áremelkedést jelent az "iráni háború" kitörése óta, fokozva az amerikai megélhetési válságot.
Trump igyekszik elhárítani magáról a felelősséget az áremelkedésért, azt állítva, hogy az orosz-ukrán konfliktus, nem pedig az iráni háború okozza azt. Azonban a New York Times és más források rámutatnak, hogy Trump "végeérhetetlen iráni háborúja", a Hormuzi-szoros és a Vörös-tenger folyamatos fenyegetései, valamint a szaúdi olajvezeték elleni légicsapások is jelentősen hozzájárulnak az olajár emelkedéséhez, amely pénteken már a 110 dollárt is elérte. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter is az ukrán csapásokat okolta korábban a dízelárak emelkedéséért.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Hill szerint világossá tette, hogy országa csak akkor állítja le a finomítók elleni támadásokat, ha Oroszország is reciprok lépést tesz. Konkrétumokat vár partnereitől arra vonatkozóan, hogy az oroszok nem mérnek csapást az ukrán elektromos hálózatra, energetikai létesítményekre, kritikus infrastruktúrára és élelmezési utánpótlási vonalakra. Jójárt Krisztián szerint Zelenszkij válasza érthető, de az oroszok részéről egy ilyen megállapodásnak nincs realitása.
Felmerül a kérdés, hogy Ukrajna kockáztatja-e az amerikaiakkal fennálló viszonyát Trump kérésének visszautasításával. Jójárt szerint Kijev és európai szövetségesei felkészültek arra, ha az amerikaiak valóban nyomást akarnának gyakorolni. Az amerikaiak befolyása korlátozott lehet, mivel az európaiak nagymértékben átvették Ukrajna támogatását, és a hírszerzési segítség terén is kapnak információkat más partnerektől, például Franciaországtól. A szakértő úgy véli, a fegyverszünethez nem kerülnénk közelebb, ha Ukrajna leállna a csapásokkal, mivel az oroszok követelései változatlanok.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása