Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt történelmi győzelmet aratott a vasárnapi szász-anhalti tartományi választáson, ezzel modern kori történetének legnagyobb sikerét ünnepelheti. A szélsőjobboldali erő a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, messze a legerősebb pártként végezve a tartományi parlamentben.
A jelentős támogatottság ellenére az AfD nem érte el az önálló kormányalakításhoz szükséges többséget, ami bonyolult koalíciós tárgyalásokat vetít előre. Ez az eredmény komoly kihívás elé állítja a többi pártot egy stabil kormány létrehozásában, kizárva az AfD-t a hatalomból.
A végleges eredmények alapján az AfD Szász-Anhaltban, a 2,1 millió lakosú tartományban, több mint megduplázta öt évvel ezelőtti támogatottságát. A 83 fős tartományi parlamentben 39 mandátumot szerzett, ami hárommal kevesebb a többséghez szükségesnél.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU), amely 24 éve vezette a tartományt, mindössze 17,2 százalékot ért el, 15 mandátumot szerezve. A szociáldemokraták (SPD) 9,3 százalékkal, a Zöldek 8,9 százalékkal, a Baloldal pedig 8,6 százalékkal jutott be a parlamentbe, mindhárom párt 8-8 képviselői helyet kapott.
Ulrich Siegmund, az AfD 35 éves miniszterelnök-jelöltje „történelmi” eredményről beszélt, és kijelentette, hogy a párt egyértelmű kormányzati felhatalmazást kapott. Hozzátette, a választók határozott jelzést küldtek arról, hogy változást akarnak, és megjegyezte, hogy Friedrich Merz, a CDU vezetője, az egyik leghatékonyabb kampányolójuk volt.
A választási részvételi arány kiemelkedően magas, 77,8 százalékos volt, ami részben az AfD sikeres mozgósításának köszönhető. A párt jelentős számban tudta az urnákhoz szólítani azokat a szavazókat, akik öt éve még nem vettek részt a választásokon.
Az AfD szász-anhalti szervezete a német alkotmányvédelmi hivatal nyilvántartása szerint bizonyítottan szélsőjobboldali csoportosulásnak minősül. Ezt a besorolást többek között a muszlim többségű országokból érkező bevándorlók rendszeres megbélyegzésére alapozzák.
A párt gyakran használja a „remigráció” kifejezést, amely a tömeges kitoloncolásokra utal. Egy szomszédos tartományban az AfD egyik vezetője két jogerős ítélet ellen fellebbezett, melyeket egy náci jelszó szándékos használata miatt szabtak ki rá.
Az AfD azonban következetesen visszautasít minden szélsőségességgel kapcsolatos vádat, és azokat politikai indíttatásúnak tartja. A párt 13 éves története során most először állhatna tartományi kormány élén, ami példátlan lenne modern Németország történetében, ahol sem szövetségi, sem tartományi, sem nagyvárosi szinten nem vezetett még szélsőjobboldali párt kormányt.
Az AfD történelmi győzelme Szász-Anhaltban jelentős politikai fordulatot jelez Németországban, különösen egy olyan időszakban, amikor a gyenge gazdasági teljesítménnyel küzdő szövetségi kormány iránt széles körű az elégedetlenség. Ez a siker megerősítheti a párt pozícióját országos szinten is, és befolyásolhatja a jövőbeli választásokat.
Ulrich Siegmund kijelentette, hogy pártja nem kíván kisebbségi kormányzással kísérletezni. Ugyanakkor a megosztott ellenzéknek rendkívül nehéz feladata lesz egy stabil koalíció összeállítása az AfD kizárásával, ami patthelyzethez vezethet a tartományban.
A tartományi kormányalakítási folyamat hosszas és bonyolult lehet, mivel a többi párt valószínűleg igyekszik majd megakadályozni az AfD hatalomra jutását. Ez a helyzet rávilágít a német politikai paletta átrendeződésére és a szélsőjobboldali erők növekvő befolyására.
Ulrich Siegmund legfőbb célkitűzései között szerepel egy „kitoloncolási offenzíva” elindítása és a bevándorlókat vonzó ösztönzők felszámolása. Emellett dezinformációra hivatkozva kezdeményezné Szász-Anhalt kilépését a regionális közszolgálati műsorszolgáltató hálózatból.
Az AfD tartományi programja további vitatott pontokat is tartalmaz, például az otthonoktatás engedélyezését, amely jelenleg egész Németországban tiltott. Továbbá megtiltaná a szivárványzászló hivatalos kitűzését az iskolákban, ami kulturális és társadalmi feszültségeket gerjeszthet.
A párt külpolitikai álláspontja szerint fellépne az Ukrajnának nyújtott támogatások és az Oroszország elleni szankciók ellen. Fontos megjegyezni, hogy a külpolitika formálása nem tartozik a tartományok hatáskörébe, így ezek a célkitűzések elsősorban politikai üzenetként értelmezhetők.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása