A Külügyminisztérium tíz orosz nagykövetségi munkatársat szólított fel az ország elhagyására. A tárca szerint a diplomaták olyan tevékenységet folytattak, amely nem összeegyeztethető a Bécsi Egyezményben foglaltakkal, és elfogadhatatlan egy diplomata részéről. Ez a mértékű kiutasítás példa nélküli a modern magyar diplomácia történetében.
Orbán Anita külügyminiszter Facebook-oldalán jelentette be a döntést, hangsúlyozva, hogy az érintettek tevékenysége elfogadhatatlan volt Magyarországon. A miniszter közlése szerint a magyar hatóságok értékelése alapján a tíz orosz képviseleti munkatárs megsértette a diplomáciai normákat. A kiutasítás célja Magyarország biztonságának és szuverenitásának védelme. Orbán Anita ugyanakkor kiemelte, hogy a lépés nem jelenti az Oroszországgal fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Hozzátette, Magyarország továbbra is fenntartja a szükséges párbeszédet a kölcsönös tisztelet és a szabályok betartása mellett. Magyar Péter a parlamentben felolvasta a külügyminiszter bejegyzését, jelezve, hogy a Tisza-kormány megvédi az ország szuverenitását.
Orbán Anita külügyminiszteri tevékenységének kezdetétől távolságtartóbb diplomáciai vonalat képvisel Oroszországgal szemben, eltérően Szijjártó Péter korábbi megközelítésétől. Miniszteri pályafutása első napjaiban, május 13-án bekérette az orosz nagykövetet, miután Moszkva dróntámadást hajtott végre Kárpátalja ellen, míg Szijjártó Péter utoljára 2022 februárjában rendelt be orosz diplomatát. A közelmúltban, május 4-én csendben távozott Magyarországról Artur Szuskov, akit a VSquare információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) azonosított diplomatafedésben dolgozó hírszerzőként. Szuskov évek óta gyűjtött információkat kormányközeli intézetekről a budapesti orosz nagykövetségen. A magyar hírszerzés már februárban javasolta kiutasítását, de az akkori kormány ezt megakadályozta.
A 2018-as Szkripal-ügy kapcsán is kiutasított egy orosz diplomatát az Orbán-kormány, szolidaritást vállalva az Egyesült Királysággal. A Direkt36 nyomozása azonban feltárta, hogy ez a lépés tudatosan úgy történt, hogy ne veszélyeztesse a két ország közötti különleges kapcsolatot. Akkor egy olyan GRU-st utasítottak ki, akinek a kiküldetése amúgy is lejárt volna, cserébe pedig egy kevésbé fontos magyar külgazdasági attasét küldtek haza Moszkvából. Ez a korábbi eset is rávilágít a diplomáciai lépések mögött meghúzódó, esetenként árnyaltabb megfontolásokra.
A mostani, tíz diplomatát érintő kiutasítás mértéke kiemelkedő, és példa nélküli a modern magyar diplomáciában. Ez a lépés jelentős eltérést mutat a korábbi, visszafogottabb vagy szimbolikus kiutasításoktól, mint amilyen a 2018-as Szkripal-ügyhöz kapcsolódó eset volt. A döntés aláhúzza a magyar kormány elkötelezettségét az ország biztonságának és szuverenitásának védelme iránt, a nemzetközi diplomáciai szabályok betartására hivatkozva. Orbán Anita külügyminiszter határozottabb fellépése Oroszországgal szemben új irányt jelezhet a magyar külpolitikában. A kiutasítások azt sugallják, hogy Magyarország komolyan veszi a diplomáciai fedésben végzett, nem elfogadható tevékenységeket, és kész lépéseket tenni ellenük, még akkor is, ha ez a lépés diplomáciai feszültséggel járhat.
Annak ellenére, hogy a kiutasítások jelentős diplomáciai lépésnek számítanak, a külügyminiszter kijelentése szerint Magyarország továbbra is fenntartja a párbeszédet Oroszországgal. Ez azt jelzi, hogy a kormány igyekszik egyensúlyt teremteni a szuverenitás védelme és a diplomáciai csatornák nyitva tartása között. A jövőbeni magyar-orosz kapcsolatok alakulását befolyásolhatja ez a határozott fellépés, valamint az, hogy Oroszország milyen válaszlépéseket tesz. A diplomáciai protokoll szerint ilyen esetekben gyakran várható kölcsönös kiutasítás, ami tovább árnyalhatja a két ország viszonyát.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása