Donald Trump korábbi amerikai elnök egyik legfőbb kampányígérete, az amerikai-mexikói határra tervezett fal építése komoly ellenállásba ütközik Nyugat-Texasban, különösen a Big Bend régióban. A helyi közösségek, földtulajdonosok, környezetvédők és őslakos csoportok összefogtak, hogy megakadályozzák a fal felépítését a térségben, amely eddig nagyrészt érintetlen maradt a határ menti infrastruktúra szempontjából.
A Trump-kormányzat már az elnöki ciklus elején nagy hangsúlyt fektetett a határfal megépítésére, és erre a célra jelentős, 46 milliárd dolláros költségvetést különítettek el. A fal célja a tervek szerint az illegális bevándorlás megfékezése az Egyesült Államokba. A vám- és határőrség (CBP) tájékoztatása szerint Hudspeth megyében, a Big Bend régióban egy 75,6 kilométer hosszú falszakasz építésébe kezdtek acélpanelek felhasználásával. A CBP már nyilvánosságra hozott fotókat is, melyeken a hatalmas acélpaneleket daruk emelik a helyükre.
A Big Bend régióban azonban, ahol a fal hossza a tervek szerint a már épülő szakasz több mint tízszerese lenne, a munkálatok nem haladnak zökkenőmentesen. A PBS beszámolója szerint a helyi lakosok, köztük földbirtokosok, környezetvédelmi csoportok, üzlettulajdonosok, őslakos közösségek és farmerek is aktívan tiltakoznak a projekt ellen. Az ellenállók egyik fő érve, hogy a Big Bend térségében viszonylag alacsony az illegális határátlépések száma, így a fal építése aránytalan és szükségtelen beavatkozás lenne a terület életébe.
A tiltakozók emellett aggodalmukat fejezik ki a Big Bend Nemzeti Parkra gyakorolt hatások miatt is. A park, amely lenyűgöző kanyonjairól és egyedi sziklaalakzatairól ismert, jelentős turistacélpont, és a fal építése potenciálisan károsíthatja a természeti szépségét, valamint csökkentheti turisztikai vonzerejét. A helyi gazdaság jelentős mértékben függ a turizmusból származó bevételektől, így a fal építése gazdasági következményekkel is járhat a térség számára.
Bár a munkálatok egyes szakaszokon történő felfüggesztése nem jelenti a projekt teljes leállását, a fal ellen küzdő civil szervezetek szerint az építőanyagok mozgatása és az építési telepek előkészítése folyamatosan zajlik. Ez azt jelzi, hogy a kormányzat továbbra is eltökélt a fal megépítése mellett, annak ellenére, hogy a helyi ellenállás egyre erősödik.
Clara Benson, a „No Big Bend Wall Coalition” (Nem a Big Bend-falra Koalíció) egyik alapítója, aki Washingtonban tárgyalt képviselőkkel, határozottan kijelentette: „Folytatni fogjuk a harcot ezért a földért, nem számít, mi lesz a végkimenetel.” Benson hangsúlyozta a nyugat-texasiak eltökéltségét, hozzátéve, hogy még ha a fal meg is épül, azon lesznek, hogy lebontassák azt. Ez a nyilatkozat rávilágít a helyi közösségek mély elkötelezettségére és hosszú távú szándékára, hogy megvédjék földjüket és életmódjukat a fal káros hatásaitól.
A Trump-kormányzat eredeti tervei szerint a teljes amerikai-mexikói határ mentén, amely mintegy 3145 kilométer hosszú, egy 9 méter magas acélfal épült volna. Ezt a falat kiegészítették volna járműveket megállító eszközökkel, szervizutakkal és a legmodernebb technológiai megfigyelőrendszerekkel a határ teljes hosszában. A határőrség becslései szerint heti 19 kilométeres tempóban tudnának haladni az építkezéssel.
A Big Bend régióban azonban a haladás várhatóan lassabb lesz a tervezettnél. A helyi ellenállás már konkrét akadályokat gördít az építkezés elé: több földtulajdonos megtiltotta a kormányzati földmérőknek, hogy területükre lépjenek, ami alapvető fontosságú a tervezési és előkészítési munkákhoz. Ezen felül egy érdekelt csoport már pert is indított az építkezés miatt, ami további jogi és adminisztratív akadályokat jelenthet a projekt számára. Ezek az intézkedések jelentősen lelassíthatják, vagy akár meg is akaszthatják a fal építését a Big Bend térségében, rávilágítva a helyi ellenállás erejére és hatékonyságára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása