A vasárnap tartott svájci népszavazáson a résztvevők mintegy 71 százaléka elutasította azt a kezdeményezést, amely az ország politikai semlegességének szigorúbb értelmezését rögzítette volna az alkotmányban. Az előzetes eredmények alapján Lukas Golder, a gsf.bern közvélemény-kutató cég társvezetője az SRF közszolgálati televízióban közölte a döntést, amely egyértelműen a jelenlegi, rugalmasabb semlegességi politika fenntartása mellett szólt.
A kezdeményezés és támogatói
A népszavazási kezdeményezést a nemzeti konzervatív Svájci Néppárthoz (SVP) közel álló Pro Schweiz egyesület indította. A javaslat célja az volt, hogy Svájc semlegességét „örökös és fegyveres” jelzővel rögzítsék az alkotmányban, ami jelentős mértékben korlátozta volna az ország külpolitikai mozgásterét. A kezdeményezők azzal érveltek, hogy az alpesi ország biztonsága fokozható lenne, ha nemcsak – mint eddig – kimaradna minden fegyveres konfliktusból és katonai szövetségből, hanem el is utasíthatná az egyes konfliktusok szereplői elleni szankciók bevezetését.
Különösen azt nehezményezték, hogy a berni vezetés átvette az Oroszország elleni európai uniós szankciókat, amelyet a hagyományos semlegességi politika feladásaként értelmeztek. A Pro Schweiz és az SVP szerint Svájc hiteles közvetítői szerepét csak akkor őrizheti meg, ha politikailag és gazdaságilag is nagyobb függetlenséget mutat. A javaslat megtiltotta volna a katonai vagy védelmi szövetségekhez való csatlakozást és az azokkal való együttműködést, kivéve támadás vagy közvetlen fenyegetés esetén. Emellett a gazdasági szankciók átvételét is jelentősen szűkítette volna, főszabály szerint csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedéseket engedélyezte volna.
Az ellenzők álláspontja és az eredmény
Az előterjesztés ellenzői, köztük a svájci kormány és a parlament, azzal érveltek, hogy Svájc biztonságát csakis más országokkal együttműködésben lehet biztosítani. A kezdeményezés korlátozta volna Svájc mozgásterét biztonsága, függetlensége és jóléte védelmében. Laurence Fehlmann Rielle szocialista parlamenti képviselő kiemelte, hogy a szavazás eredménye azt mutatja, a svájciak elkötelezettek egy olyan politika mellett, amely lehetővé teszi az ország számára a szankciók elfogadását és a nemzetközi fejleményekhez igazodó álláspont kialakítását.
Marianne Binder-Keller, a Közép Párt szenátora szerint a javaslat „teljes elszigeteltségbe” sodorta volna Svájcot az új biztonsági kihívások idején. Az eredmény azt jelzi, hogy Svájc „a nyugati, szabályokon alapuló biztonsági rendszer része, együttműködési partner, és részt vesz a szankciókban”, ha arra nemzetközi jogsértések miatt van szükség. A szavazáson a részvételi arány 46-47 százalék körül alakult. A döntés megerősíti Svájc azon képességét, hogy adaptálja semlegességi politikáját a változó globális környezethez, miközben fenntartja nemzetközi kapcsolatait és hozzájárul a stabilitáshoz.
A népszavazás egyértelműen megmutatta, hogy a svájci lakosság többsége nem támogatja a semlegesség szigorúbb, elszigetelődéshez vezető értelmezését, hanem a pragmatikusabb, együttműködésen alapuló megközelítést részesíti előnyben a nemzetközi színtéren.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása