Aleksandar Vučić, Szerbia vezető politikusa, aki 12 éve van hatalmon, ismét az elnöki posztról a miniszterelnöki székbe készül, hogy megtartsa a hatalmi központot. Az október 25-re előrehozott parlamenti választáson pártja, a Szerb Haladó Párt (SNS) az elmúlt bő tíz év legnehezebb megmérettetésével néz szembe. Ennek oka nem a hagyományos ellenzék, hanem az elmúlt két év tiltakozásaiból kinőtt új politikai erő, az Egyetemista Lista (SL).
Vučić kampányának központi üzenete a választási manipuláció elleni védelem, miközben az ellenzéket vádolja csalással és az ország kifosztásával. Szeptember 27-én mondott le az államfői posztról, hogy ismét indulhasson a kormányfői székért, mivel elnökként már nem lenne újraválasztható. Ez a stratégia nem új számára, 2014 és 2017 között már volt miniszterelnök, mielőtt elnök lett.
Az Egyetemista Lista a legnagyobb kihívó, amely a diákok tiltakozási hullámából nőtte ki magát. Katarina Baletić, a BIRN munkatársa szerint az SL támogatottsága érezhetően növekszik, bár a közvélemény-kutatások eredményei ellentmondásosak. Egy júniusi felmérés az SL-t hozta ki vezetőnek 44,9 százalékkal az SNS 35,7 százalékával szemben, az N1 pedig 44-41 százalékra mérte az SL előnyét.
Ezzel szemben a kormányközelinek tartott Faktor Plus szeptemberi adatai szerint az SNS 47,2 százalékot, az SL pedig 31,5 százalékot szerezne. A választáson összesen 12 párt és pártszövetség indul, de az SL mellett más ellenzéki erőnek, kivéve talán a kormánykoalícióban hosszú ideje helyet foglaló Szerb Szocialista Pártot (SPS), nincs komoly esélye a küszöb átlépésére. A bizonytalan szavazók magas aránya, mintegy 12 százalék, tovább növeli a választás kimenetelének kiszámíthatatlanságát.
Az új politikai erő két évvel ezelőtt kezdett formálódni, az újvidéki vasútállomás bejárati tetőszerkezetének leomlása után, amely 16 ember halálát okozta. Ez a tragédia rávilágított a rendszerszintű korrupcióra és a kormányzati felelősségre. Bár miniszteri szintig érő vádemelések történtek és a kormány is átalakult, az ügyben máig nincs érdemi fejlemény.
A bíróságok egymásnak passzolgatják az ügyeket, a vádlottak szabadlábon védekeznek, és egyetlen tárgyalás kezdési dátuma sincs kitűzve a második évforduló előtt. Ez a helyzet táplálta a Vučić elleni tiltakozásokat, amelyek során több százezres tömegek is megmozdultak, és a hatóságok több résztvevőt őrizetbe vettek.
Az SL nem kizárólag diákokból áll, hanem sokféle szakemberből, értelmiségiből és egyetemi oktatóból. A listát Ilija Srdanović kardiológus vezeti, aki szakmájában elismert, egyetemi oktató, és a szerb orvosi kamara vezetői posztjára is jelölték. Srdanović kezdettől fogva támogatta az egyetemisták megmozdulásait, és többször is beszédet mondott a tüntetéseken, amiért a rendőrségre is beidézték.
Az SL politikai hitelét növeli, hogy nem egyetlen ember köré szerveződik, és a társadalom apolitikus részét igyekszik meggyőzni, akik a korábbi demokratikus változásokban csalódtak. A tiltakozások során számos résztvevő rendőri vegzálást szenvedett el, és eljárások is indultak ellenük, ami csak tovább erősítette az ellenállást.
A vezetéssel szembeni ellenállás súlyát jelzi Vučić azon lépése is, hogy nem sokkal elnöki lemondása előtt kegyelemben részesített 12 aktivistát és egyetemistát, akiket alkotmányos rend elleni bűncselekményekkel vádoltak. Ezt a döntést azonban az érintettek és az ellenzék nem tekintette valódi megbékélési szándéknak.
Srđan Đurić, a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG) újvidéki ifjúsági szervezetének elnöke például nem kegyelmet kért, hanem tisztességes igazságszolgáltatást, mondván, a kegyelmi próbálkozás bizonyítja az eljárás politikai indíttatását. Vučić emellett 11 olyan személynek is kegyelmet adott, akiket a tüntetők elleni támadások miatt vontak eljárás alá, ami tovább növelte a feszültséget.
A szerb vezetés a tüntetőkkel szemben gyakran lépett fel a törvényes kereteket áthágva, mind a rendőrség, mind kormányzati verőemberek révén. A kormány emellett gazdasági intézkedésekkel, például nyugdíjemelésekkel és kedvezményes hitelekkel próbálja növelni támogatói táborát.
Kérdéses azonban, hogy ezek a korábban is alkalmazott módszerek mennyire lesznek hatékonyak Vučić hatalmának tizennegyedik évében, különösen az infláció okozta reálérték-csökkenés fényében. Az október 25-i választás kimenetele rendkívül bizonytalan, és a bizonytalan szavazók mozgósítása kulcsfontosságú lesz az Egyetemista Lista számára.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása