A 2001. szeptember 11-i terrortámadások fő kitervelőjének tartott Hálid Sejk Mohamed elleni per már huszonöt éve húzódik, jelentős késedelmet okozva az áldozatok családjai számára. Az ötödik bíró nemrég 2028. június 5-re tűzte ki a tárgyalás megkezdését, ami további éveket ad a már régóta tartó várakozáshoz. A folyamatot számos jogi, eljárásbeli és politikai akadály nehezítette az elmúlt évtizedekben.
A legutóbbi fejlemények szerint Michael Schrama alezredes, az ügy ötödik bírója 2028-ra halasztotta a tárgyalás kezdetét, ami több mint másfél évvel későbbi időpont, mint amit az ügyészek 2027 januárjára szerettek volna. A bírói döntés indoklása szerint a későbbi kezdés elegendő időt biztosít a még megoldatlan eljárásjogi kérdések rendezésére.
Schrama alezredes emellett egy másik fontos döntést is hozott, amely szerint Mohamed 2007-es, FBI-nak tett vallomása nem használható fel bizonyítékként a tárgyaláson. A bíró azzal indokolta döntését, hogy a vádlottat korábban a CIA kínvallatásnak vetette alá, és a vallomás megtételekor nem tájékoztatták jogairól, például a hallgatás jogáról és az ügyvédhez való jogról.
Az ügyészek kezdetben vizsgálat alá vonták a döntést, de végül úgy határoztak, hogy nem fellebbeznek ellene, mert ezzel csak tovább húznák az ügyet, és veszélyeztetnék a 2028-as tárgyalás megkezdését is.
Hálid Sejk Mohamed a pakisztáni baludzs kisebbség tagjaként az 1980-as évek végén csatlakozott az afganisztáni mudzsahedinekhez, majd az al-Kaida terrorszervezet egyik legmagasabb rangú vezetőjévé vált, Oszama bin Laden mellett. Ő volt az, aki 1996-ban először vetette fel bin Ladennek a repülőgépek eltérítésével végrehajtott civil célpontok elleni támadások ötletét az Egyesült Államokban.
Az amerikai hírszerzés már az 1990-es évek közepén felfigyelt a Kuvaitban született és az Egyesült Államokban gépészmérnökként végzett férfira. A 2001. szeptember 11-i támadások után az amerikai hadsereg bevonult Afganisztánba, és széles körű hajtóvadászatot indított az al-Kaida tagjai ellen. Mohamedet végül 2003-ban fogták el Pakisztánban.
Elfogása után Mohamedet nem New Yorkba szállították tárgyalásra, hanem titkos CIA-börtönökbe, először Lengyelországba, majd Romániába. Ezeken a helyeken kínvallatásoknak vetették alá, többek között 180 órán át tartó alvásmegvonásnak és több mint 180 alkalommal szimulált vízbe fojtásnak.
2006 szeptemberében George W. Bush akkori amerikai elnök jelentette be, hogy Mohamedet a kubai Guantanamo-öbölben lévő haditengerészeti bázison kialakított börtönbe szállították át, és ekkor ismerte el először a titkos CIA-börtönök létezését. Bush ígéretet tett az igazságtételre, és közölte, hogy a kongresszus által 2006-ban létrehozott katonai bizottság elé állítják az elkövetőket. A tárgyalást 2008-ban megkezdték a vád ismertetésével, azonban az ügy megakadt.
Barack Obama elnöksége alatt, 2009-ben megreformálták a bizottság működését, majd Eric Holder akkori legfőbb ügyész bejelentette, hogy az ügyet New Yorkban, egy szövetségi bíróságon tárgyalják. Az Obama-kormányzat azonban a kongresszus ellenállása miatt kénytelen volt visszavonulót fújni, és 2011-ben az ügy visszakerült a katonai bizottsághoz. Mohamed és négy társa ellen 2012-ben emeltek vádat, de az ügy nem jutott el a tényleges tárgyalásig. Eric Holder 2013-ban hibának nevezte, hogy politikai okokból elvették az ügyet a New York-i szövetségi bíróságtól, mondván, a vádlottak már a halálsoron lennének. Az ügy előrehaladását bonyolult alkotmányossági és jogi kérdések akadályozták.
2019-ben új bírót neveztek ki, aki 2021. január 11-re tűzte ki a tárgyalás kezdetét, de ezt a Covid-járvány és a bírók egymást követő nyugdíjba vonulása, illetve összeférhetetlenségi okok miatt folyamatosan elhalasztották. 2024-ben úgy tűnt, áttörés következhet be, amikor Hálid Sejk Mohamed bűnösnek vallotta magát egy vádalku részeként, amely halálbüntetés helyett életfogytig tartó börtönbüntetést irányzott elő. Ezt a védelmi minisztérium egy tisztviselője helybenhagyta, de Lloyd Austin akkori védelmi miniszter két nappal később visszavonta a döntést az áldozatok családtagjainak felháborodása és republikánus képviselők tiltakozása miatt. Egy katonai bíró később érvényesnek ítélte a vádalkut, de a Biden-kormány fellebbezett, és egy fellebbviteli bíróság semmissé tette az egészet.
Az ügy fontossága abban rejlik, hogy a szeptember 11-i terrortámadások áldozatainak családjai már huszonöt éve várnak az igazságtételre, és a per folyamatos csúszása mély frusztrációt okoz számukra. A jogi eljárás rendkívüli bonyolultságát mutatja a bírók gyakori váltakozása, a Covid-járvány okozta késedelmek, valamint az alkotmányossági és eljárásjogi viták. Különösen jelentős a kínvallatással szerzett vallomások felhasználhatóságának kérdése, amely alapvető jogi és etikai dilemmákat vet fel az amerikai igazságszolgáltatásban. Ez az ügy egyúttal rávilágít a terrorizmus elleni harc jogi kihívásaira és az állami titkok, valamint az egyéni jogok közötti feszültségre.
A tárgyalás 2028. június 5-én kezdődik majd a guantanamói támaszponton, egy speciálisan kialakított teremben, ahol a közönség hangszigetelt üvegen keresztül követheti az eseményeket. Az esküdteket a fegyveres erők tagjai közül választják ki. Az ügyészek döntése, miszerint nem fellebbeznek a vallomás kizárása ellen, azt a célt szolgálja, hogy elkerüljék az újabb késedelmeket, és reményt adjanak arra, hogy a tárgyalás valóban megkezdődhet a kitűzött időpontban. Azonban az elmúlt negyed évszázad tapasztalatai alapján továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy további akadályok merülhetnek fel ebben a rendkívül érzékeny és hosszan elhúzódó jogi folyamatban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása