Pénteken Szaúd-Arábia kénytelen volt leállítani a Kelet–Nyugati kőolajvezeték működését, miután az ország középső részén, Rijád és Medina közelében található infrastruktúrát több dróntámadás érte. Ez a vezeték stratégiai jelentőséggel bír az ország energiaellátása és exportja szempontjából. A Bloomberg értesülései szerint ez az esemény tovább súlyosbítja a közel-keleti régióban uralkodó feszült helyzetet, és jelentős mértékben növeli a globális energiapiacokra nehezedő nyomást, potenciálisan befolyásolva az olajárak alakulását.
A szaúdi külügyminisztérium hivatalos közleményében hangsúlyozta, hogy a vezeték lezárására elsősorban elővigyázatossági okokból került sor, a további károk és kockázatok elkerülése érdekében. Szombaton vált nyilvánvalóvá, hogy a dróntámadások forrása iraki területen, az Iránnal szomszédos Miszán tartományban található. Ez az információ új dimenziót ad az incidensnek, mivel közvetlenül egy szomszédos országot érint.
Az iraki miniszterelnök, Ali al-Zaidi azonnal reagált a fejleményekre: leváltotta Miszán tartomány hadműveleti parancsnokát, és részletes vizsgálatot rendelt el az események körülményeinek tisztázására. Ez a gyors intézkedés jelzi az iraki kormány elkötelezettségét az ügy kivizsgálása iránt. Az iraki hatóságok továbbá, óvintézkedésként, lezárták a Salamcse nevű határátkelőt, amely Irakot Iránnal köti össze. Ezzel a lépéssel feltehetően a további feszültségek eszkalálódását kívánják megelőzni, és ellenőrzés alatt tartani a határforgalmat.
A Kelet–Nyugati kőolajvezeték, amelynek napi kapacitása eléri a hétmillió hordót, különösen kritikus jelentőségűvé vált Szaúd-Arábia számára idén. Ennek oka, hogy az iráni konfliktus következtében a Hormuzi-szoroson keresztül zajló tankerforgalom jelentősen, gyakorlatilag teljesen leállt. Ez a vezeték alternatív útvonalat biztosított az olajexport számára. A vezeték feladata a kőolaj szállítása a Perzsa-öböl térségéből a Vörös-tengerhez, ahol azután tartályhajókra rakodják át a további szállítás céljából. Azonban ez az útvonal is egyre nagyobb fenyegetésnek van kitéve, elsősorban a jemeni húszik csoportjának támadásai miatt, akik aktívan veszélyeztetik a térség hajózását.
Az elmúlt időszakban az Irán által támogatott jemeni húszik több szaúdi energetikai létesítményt is célba vettek, többek között Abha, Nadzsrán és Dzsázán térségében. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok is aktív szerepet vállalt a térségben, iráni olajszállító tartályhajók ellen hajtott végre csapásokat, tovább fokozva a regionális feszültséget. Annak ellenére, hogy Irak kísérleteket tesz az Irán által támogatott milíciák tevékenységének korlátozására a saját területén, az ország az Öböl-térségben az iráni hadviselés egyik kulcsfontosságú bázisává vált. Ez a helyzet bonyolítja Irak pozícióját a regionális konfliktusban.
Az augusztusi adatok szerint Szaúd-Arábia kőolajexportja jelentősen visszaesett, napi mintegy hárommillió hordóra csökkent. Ez az érték 2017 óta a legalacsonyabb szintet jelenti, ami komoly gazdasági kihívás elé állítja az országot. A Hormuzi-szoroson keresztül szállított kőolaj mennyisége is drasztikusan csökkent: a háború előtti napi négymillió hordóról mindössze egymillió hordóra esett vissza. Ez a csökkenés rávilágít a térség stabilitásának hiányára és az ellátási lánc sérülékenységére.
A globális energiapiacokon a Brent típusú nyersolaj ára hordónként 105 dollár körül ingadozik. Csütörtökön rövid időre még a 110 dolláros határt is megközelítette, ami jelzi a piaci szereplők aggodalmát a közel-keleti fejlemények miatt. Gregory Brew, az Eurasia Group geopolitikai elemzője szerint a legutóbbi támadások egyértelműen alátámasztják azt a tényt, hogy Irán és regionális szövetségesei nemcsak képesek, hanem hajlandóak is csapásokat mérni a közel-keleti energetikai infrastruktúrára. Ez a megállapítás további bizonytalanságot vet fel a térség jövőjével kapcsolatban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása