A héten az európai sajtó figyelme a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) szász-anhalti választási győzelmére irányult. Ezzel párhuzamosan Svédországban parlamenti választásokat rendeznek, ahol a populista jobboldal köré épített „tűzfal”, a francia nevén „cordon sanitaire” sorsa dőlhet el. Bár sokáig a szociáldemokraták győzelme tűnt szinte borítékolhatónak, a kampány hajrájára az ellenzéki blokk fölénye jelentősen visszaesett a kormánypártokkal szemben.
Ez a helyzet felveti a kérdést, hogy Stockholmban baloldali fordulat várható-e, vagy a jobboldali kormánykoalíció marad hatalmon újabb négy évig.
Svédországban ma nemcsak parlamenti, hanem regionális és önkormányzati választásokat is tartanak. A 10,6 millió lakosból körülbelül 7,8 millió ember jogosult az urnákhoz járulni. Az észak-európai országban arányos választási rendszert alkalmaznak, méghozzá nyílt listás formában.
Ez azt jelenti, hogy a szavazók ugyanazon párt jelöltjei közül választhatják ki, kit látnának legszívesebben a parlamentben.
A 349 fős törvényhozásból 310 képviselő többmandátumos választókerületekből kerül ki, amelyek mérete 2 és 40 mandátum között változik. A fennmaradó 39 helyet az országos szavazatarány alapján kiegyenlítő mandátumként osztják szét. Az országos bejutási küszöb 4%, azonban egy tartományban elért 12%-os eredmény is elegendő lehet a stockholmi törvényhozásba való bejutáshoz, amennyiben az országos küszöb nem teljesül.
Svédországot 2022 óta Ulf Kristersson vezeti miniszterelnökként, aki a jobbközép Mérsékelt Párt elnöke. A Kristersson-kabinetet az úgynevezett jobboldali négyesfogat alkotja.
A kampány hajrájában egy súlyos orosz ügy is felkavarta a svéd belpolitikát. Az Expo nevű svéd civil szervezet vizsgálata szerint a jobboldali Svéd Demokraták egyik munkatársa egy évtizeden keresztül terjesztett Kreml-párti narratívákat, és kapcsolatot tartott orosz állami hátterű szereplőkkel. Magdalena Andersson, a balközép Szociáldemokrata Párt vezetője magyarázatot követelt Ulf Kristersson miniszterelnöktől, mivel a Svéd Demokraták koalíciós partnerévé válhatnak a választások után.
Andersson szerint ez a kérdés túlmutat a belpolitikai kampányon, mert a Svéd Demokraták kormányra kerülése kockázatot jelenthetne a NATO-val és az Európai Unióval folytatott bizalmas egyeztetésekre, amennyiben bebizonyosodna az orosz befolyás a párton belül. Svédország a NATO egyik legújabb tagja és Ukrajna egyik legkövetkezetesebb európai támogatója, ezért az orosz kapcsolatok gyanúja különösen érzékeny témának számít.
A legutóbbi közvélemény-kutatások fej-fej melletti küzdelmet jósolnak a Magdalena Andersson vezette szociáldemokraták és szövetségeseik, valamint a jobboldali ellenzéki blokk erői között. Az exit poll eredményeit várhatóan nem sokkal a voksolás lezárása után hozzák nyilvánosságra, és este már részeredményekre is lehet számítani.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása